A lakásokat is megszállják a harlekinkaticák

A harlekinkatica folytatja hódító útját Magyarországon: csupán 1,5 évvel a megjelenése után a hazánkban idegen faj ma már az egész országban megtalálható, terjeszkedése közben pusztíthatja a hétpettyes, a kétpettyes és a tizennégypettyes katicát. A tél közeledtével az országot valóságos invázióval elfoglaló rovarfaj a lakásokba is tömegével szivárog be - a tavalyi rekordot egy kővágószőlősi épület tartja, ahol mintegy 3-4 ezer állat gyűlt össze.

Ez mind harlekinkatica

A harlekinkatica (Harmonia axyridis) eredetileg egy kelet-ázsiai, mérsékelt övi faj, fő táplálékát levéltetvek és pajzstetvek adják. Lárvája valamint a kifejlett rovar jelentős mennyiségű tetűt fogyaszt naponta, ezért előszeretettel alkalmazzák a biológiai védekezésben, az Egyesült Államokban például 1916-ban kezdték el forgalmazni a pekánfán élő levéltetvek ellen, Európába az 1960-as években hozták be, majd - ahogy az lenni szokott  - "elszabadult":1999-ben Németországban bukkantak rá az első szabadföldi példányokra. Ezt követően mezőgazdasági forgalmazását leállították, ám az európai kontinenst néhány év alatt meghódította. Az első magyarországi azonosított példányra 2008 februárjában bukkantak Szigetszentmiklóson.

Mindössze 1,5 év kellett ahhoz, hogy az agresszívan terjedő harlekinkatica egész Magyarországon elterjedjen, bizonyos helyeken már háttérbe is szorította az őshonos katicafajokat. A harlekinkaticát itthon hivatalosan sosem alkalmazták a biológiai védekezésben. A terjedési mintázat alapján a legvalószínűbb, hogy Ausztriából érkezett Magyarországra, Burgenlandban ugyanis már 2006-ban találkoztak vele, ám elképzelhető, hogy részben Szlovákiából telepedett be. A faj hazánkban nem állt meg, 2009-ben már Romániában, Ukrajnában, és Szerbiában is megtalálták.

Miért veszélyes az elszaporodása?

Intenzív terjedésének az ökoszisztémára nézve legnagyobb veszélye, hogy az amerikai és európai példákhoz hasonlóan kiszoríthatja a jelenleg nálunk élő katicafajokat. Mindamellett, hogy eleszi előlük a táplálékot, ha nincs elég levéltetű, akkor gyakran el is fogyasztja a többi katicafaj petéit és lárváit: bizonyítottan ragadozója a hétpettyes (Coccinella septempunctata), a kétpettyes (Adalia bipunctata) és a tizennégypettyes katicabogárnak (Propylea quattuordecimpunctata), magyarországi megjelenése miatt ennek a három fajnak a megritkulásával mindenképpen számolni kell - olvasható a hazai harlekinkatica-elterjedést nyomon követő zalaegerszegi Domberdő Természetvédelmi Egyesület oldalán. A faj "versenyképességét" növeli, hogy míg az európai katicafajoknak évente egy, esetleg két nemzedéke van, addig a harlekinkaticának általában kettő, de délebbre akár 4 nemzedéke is lehet. Nagyobb távolságokat is képes megtenni, mint a magyarországi fajok, a növényvédő szerekkel szemben pedig sokkal ellenállóbb.

Harlekinkaticák

Az ősz beköszöntével a poloskákhoz és a vaspondróhoz (Ommatoiulus sabulosus) hasonlóan a harlekinkatica is előszeretettel húzódik be védett helyekre a hideg elől, és többnyire épületekben vagy azok külső falain telelnek át. Az európai tapasztalatok alapján idén már itthon is számíthatunk tömegesen megjelenő katicákra, a hideg beköszöntével a lakásokba is kezdenek beköltözni. Tavaly a legtöbb lakásban telelő állatot Zagyvapálfalván regisztrálták, ahol 85 példányt számoltak, míg Kővágószőlősön körülbelül 3-4 ezer katica gyűlt össze egy fehér színű épületben.

A lakásba csoportosan berepülő imágók (kifejlett állatok) nemcsak pusztán jelenlétükkel okozhatnak kellemetlenségeket, hanem az arra érzékenyek esetében allergiás panaszokat is okozhatnak, sőt, akár meg is haraphatják az embert. A bejutás megakadályozására a legjobb, ha betömjük a nyílásokat, esetleg szúnyoghálót szerelünk fel, ám ha már bent vannak a lakásban, akkor az összegyűjtésükre a legalkalmasabb egy porszívó, amelynél a porzsák és a szívócső közé egy zsebkendőt teszünk, ami így összegyűjti a katicákat, és azzal együtt könnyedén eltávolíthatjuk őket a lakásunkból.

Miről ismerjük fel?

A harlekinkatica rendkívül változatos megjelenésű, de Európában alapvetően három változata terjedt el. A lent is látható, első változat (Harmonia axyridis forma succinea) szárnyfedőjének alapszíne sárgás vagy vöröses, 0-19 fekete folttal, az előtoron általában világos (fehér vagy krémszínű) alapon fekete M-alakú mintázattal. A második változat (Harmonia axyridis forma spectabilis) szárnyfedői fekete színűek, 4 vörös folttal, míg a harmadik, legritkább forma (Harmonia axyridis forma conspicua) ehhez hasonló megjelenésű, annyi különbséggel, hogy csak 2 vörös foltja van, a foltok közepén apróbb fekete pettyekkel.

A harlekinkaticák hazai monitorozását végző Harlekin Projekt vizsgálatai alapján hazánkban a fenti képen elől látható succinea forma a legelterjedtebb. A tapasztalatok alapján a sötét színű forma spectabilis-t sokan összekeverik a kétpettyes katicabogár (Adalia bipunctata) hasonló kinézetű sötét változatával, ám a kétpettyes piros vállfoltja szögletes alakú, és kimondottan a vállon helyezkedik el, míg a harlekinkaticáé a test közepe felé, és nem is ér el a vállig. Sajnos további közös tulajdonságuk, hogy mindkét faj meglehetősen gyakran telel a lakásokban.

A kétpettyes katicán kívül több más olyan faj is van, amellyel a harlekinkatica összekeverhető, ám ezek a katicák lényegesen kisebbek a harlekinnél, kivéve egyetlen egyet, a hétpettyes katicát. A hétpettyesre a harlekin succinea formája hasonlít a leginkább, a fent leírt jegyek alapján azonban odafigyeléssel felismerhető a különbség. 

Kérik, pusztítsa el

Ha úgy véli, harlekinkaticát talált, és szeretne segíteni az állomány nyomon követésében, az alábbiakat teheti:

• Látogasson el a Harlekin Program honlapjára, és bizonyosodjon meg róla, hogy valóban harlekinkaticát talált. A monitorozást végző ökológusok azt kérik, hogy ha biztos benne, pusztítsa el, ha nem, kérjen segítséget a határozáshoz a [e-mail] e-mail címen.
• Akár elpusztította, akár nem, mindig küldjön képet a fent megadott e-mail címre a lelőhellyel (lehetőleg minél pontosabban, lehet cím, GPS-koordináta vagy akár leírás is), dátummal és a megtaláló személy nevével. Lehetőség van a példány postai elküldésére is, ebben az esetben helyezzék azt egy kis dobozba, mellékeljék a gyűjtési adatokat, és küldjék el a Domberdő Egyesület címére (8900 Zalaegerszeg, Zrínyi u. 31.). Kép vagy elrakott példány nélkül a lelőhelyet nem tudják felvinni az adatbázisba.
• Ha nem biztos a meghatározásban, inkább ne bántsa az állatot, de lehetőség szerint ugyanúgy küldjön róla fotót és a lelőhely adatait a fenti e-mail címre.

Pozsgai Gábor, a Harlekin Projekt munkatársa elmondta: tavasz óta több száz harlekinkatica észleléséről szóló e-mailt kaptak, ám sajnos ezeknek csak kis részét tudták használni, ugyanis a biztos beazonosításhoz fontos, hogy a megtalálók fényképet is mellékeljenek az állatról. A levélben a kép mellett szerepeljen a megtalálás minél pontosabb helyszíne (akár GPS-koordinátákkal is), a megtaláló neve, valamint a megtalálás időpontja. Külön várják a telelő állatokról készült csoportképeket is, amelyek segíthetnek meghatározni a különböző fajok illetve színváltozatok arányát a hazai populációban.

A fenti térképen pirossal a harlekinkatica-észlelések a Harlekin Projekt beindulása (2009 februárja) előtt, zölddel az azóta kimutatott helyek láthatók

A legtöbb európai országban a harlekinkatica monitorozására komoly összegeket költenek, ám Magyarországon csupán hat önkéntes katicavadász igyekszik figyelemmel kísérni a faj terjedését, hatásait az élővilágra, ezért várják olyanok jelentkezését akik, akik bármilyen formában támogatni tudnák a Harlekin Projektet.

Molnár Orsolya

A harkályok megkezdték Budapest bontását

A nyári szélviharok, vakolatmállasztó esők mellett új ellensége támadt az épületfalaknak. Egyre több bejelentés érkezik arról, hogy harkályok okoznak károkat a lakóépületekben, a korábban is gyakori, faházak elleni támadásokkal szemben újabban a téglából és betonból készült épületek szigetelését is bontani kezdték. Az, hogy pontosan mi viszi rá a madarakat a rongálásra, még a szakemberek számára sem egészen világos. Valószínű, hogy közvetlen szerepe van benne annak, ha a kivitelezéskor nem tartják be a technológiai utasításokat, és percegő rovarok telepednek meg a szigetelés valamelyik rétegében vagy a szigetelés és a fal között, de akár az épületzajok is hallhatóvá válhatnak, és felkelthetik a kíváncsi madarak figyelmét.

A Madártani Egyesület szakemberei szerint hamarosan kaphatóak lesznek a korszerű harkályriasztó eszközök, de a hosszú távú megoldás az építészek kezében van.

 

*  * *

Invazív fajok

Az "inváziós faj" fogalom a mai napig nem teljesen tisztázott meghatározás. Vitára leginkább az ad okot, hogy egy adott faj kontrollálatlan elszaporodásának nem feltétele az idegenhonosság - a körülmények kedvező alakulásával őshonos fajok is képesek inváziósan viselkedni. Az ilyen esetek mögött többnyire az élőhelyek leromlása, átalakítása áll, amelynek során egy-egy élőlény hirtelen helyzeti előnyre tesz szert.

A klasszikus inváziós faj mégis a messziről érkező sikeres hódító. A különböző úton-módon idegenbe érkező élőlényeknek jelentős része nem képes az új körülményekhez alkalmazkodni, és rövidesen elpusztul, mások esetleg kisebb-nagyobb állományokkal beilleszkednek, elemeivé válnak a helyi élővilágnak. Néhány ezrelék azonban az új közegben kimutatja a foga fehérjét: agresszíven terjedni kezd az őshonos állat- és növényvilág rovására. Az inváziós fajokról részletesebben Kontinensközi invázió - agresszív idegen fajok Európában című cikkünkben olvashat.