Szokatlan látvány az új világtérkép – mert végre pontos

2016.12.30. 10:13

Közel 500 éves kartográfiai problémát oldott meg egy japán építész, akinek térképe méretarányosan mutatja a földrészeket.

Gerardus Mercator flamand földrajztudós a hajósok segítségére fejlesztette ki a róla elnevezett hengeres vetületet 1569-ben, amellyel síkban ábrázolta a Föld domború felületét. Amekkora könnyebbséget hozott, akkora problémát is jelentett azóta, mivel a Mercator-vetület alapján felrajzolt világtérkép rendkívül pontatlan: az Egyenlítőtől távolodva a földrészek egyre nagyobbak.

Az elmúlt évszázadokban több kartográfus, matematikus és mérnök próbálta pontosítani a földfelszín ábrázolását, ám elég csak rápillantani a talán legtöbbet használt térképre, a Google Maps oldalára, hogy kiderüljön: még mindig a Mercator-féle torzított méretarány az uralkodó. Olyannyira beégett agyunkba ez az ábra, hogy nehéz elfogadnunk, a valóság egészen más.

Az új világtérképForrás: AuthaGraph

Narukava Hadzsime japán építészt egyetemista kora óta foglalkoztatta, miképpen lehetne valósághű világtérképet szerkeszteni. Végül sikerült megalkotnia az AuthaGraphot: ez az első modell, amely gömb alakból síkba kihajtogatva méretarányosan mutatja a földrészeket és óceánokat. Az új térkép elnyerte a japán Good Design Award formatervezési verseny 2016-os nagydíját.

A térképek nem „direkt” rosszak

A 15. században indultak a nagy földrajzi felfedezések és gyarmatosítások, amihez egyszerűen használható atlaszra volt szükség. A tengerészek hálát adtak Mercatornak, aki egymást itt-ott keresztező vonalak helyett egymásra merőleges párhuzamosokkal ábrázolta a szélességi és hosszúsági köröket, így a térkép szögtartóvá vált: a térképen húzott vonal mindegyik hosszúsági körrel ugyanakkora szöget zár be.

A Mercator-vetület alapján rajzolt térképForrás: Wikimedia Commons

Ennek köszönhetően könnyebb volt megtervezni a nagy távolságra szóló hajózási útvonalakat. Csakhogy mára annyira megszoktuk ezeket az eltéréseket, hogy fel sem tűnik: a valóság helyenként igen távol áll az ábrázolttól.

Ha beütjük a keresőbe a „világtérkép” szót, a képtalálatok máig vagy a Mercator-vetületnek megfelelő térképek, vagy az eredeti némileg korrigált változatai. Szembeötlő rajtuk, hogy bizonyos területek milyen hatalmasok – talán túlságosan is azok. Így például Grönland szemre egyező méretű Afrikával, holott a valóságban a forró kontinens 14-szer nagyobb, mint a jeges sziget: előbbi 30,37 millió, utóbbi 2,16 millió négyzetkilométer területű.

Sőt, a Mercator-vetület alapján készült térkép jobb alsó sarkában kucorgó Ausztrália (7,69 millió km2) a valóságban 3,5-szer nagyobb Grönlandnál, és 4,5-ször nagyobb a – szintén helytelenül – hasonló méretűvé torzított Alaszkánál (1,7 millió km2). A térkép alsó részét beterítő Antarktika pedig erős túlzás: nem ez a legnagyobb kontinens, csupán az ötödik a sorban.

Forrás: Wikimedia Commons

A focilabdákkal rokon az új térkép

A Mercator-féle térképekhez szokott szemünk elsőre furának találja az AuthaGraph ábrázolásmódját: nem is csak azért, mert Japán van a centrumában, hiszen ez távol-keleti eredetű térképeknél általános (és számukra logikus) nézőpont. Annál meglepőbb, hogy mennyire "megnőtt" Afrika és Észak-Amerika, illetve hogy Grönland összezsugorodott: de már tudjuk, a megfelelő méretre.

A földrészek elhelyezkedése a nézőpont okán újszerű: emiatt van, hogy Antarktika helyén Új-Zéland látható, míg Afrika felcsúszott a bal felső sarokba – viccelődhetnénk, hogy a Szaharával szomszédos Mauritániában most biztos havazik.

Narukava húsz éve dolgozik az AuthaGraph tökéletesítésén. Először Buckminster Fuller amerikai autodidakta mérnök és feltaláló Dymaxion-térképéből indult ki, amely a földgömböt ikozaéderként ábrázolta, azaz húsz darab háromszögből összerótt szimmetrikus testként. A formát Fuller a geodéziai kupolák megtervezésekor alkalmazta, de az öt- és hatszögű lapokból összevarrt focilabdák is hasonlóak.

Forrás: Good Design Award

A japán építész 96 egyenlő részre osztotta a földfelszínt, aztán a földgömböt szögletes tetraéderré, majd lapos téglalap alakúvá változtatta. E lépésekkel megőrizhette a közel valós területarányokat mind a földrészek, mind az óceánok tekintetében. Ezt az újító szellemiséget ismerte el a Good Design Award bírálóbizottsága a nagydíjjal.

Az új térkép forradalmi, ám még nem tökéletes. A bizottság úgy látja, a 96-nál talán több részre kell bontani a földfelszínt, hogy az AuthaGraph valóban teljesen méretarányos térkép legyen. De így is illik rá Fuller egyik elhíresült szólása: Soha nem tudsz megváltoztatni dolgokat az által, hogy harcolsz a létező valóság ellen. Hogy megváltoztass valamit, építs egy új modellt, ami elavulttá teszi a már létezőt.”