Megkövült tojások és más fossziliák elemzése során ausztrál kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy kb. 50 ezer évvel ezelőtt egyes fajok tömeges és rendkívül gyors kipusztulásának hátterében a kontinensre érkezett emberek szándékos gyújtogatása áll.

Az egyedülálló ausztrál állatvilág olyan különlegességei, mint az ausztrál óriási húsevő kenguruk, a hét méteresre is megnövő gyíkok, az erszényes oroszlánok és a hatalmas repképtelen madarak mind 45-55 ezer évvel ezelőtt haltak ki. A legtöbb kutató abban is egyetért, hogy a kontinensre ez első emberek kb. 50-55 ezer évvel ezelőtt érkeztek.

Ez a "véletlen" egybeesés már korábban is szemet szúrt a szakembereknek, akik a túlvadászatban látták az összefüggés magyarázatát. Elképzelésük szerint kezdetben a lakatlan és háborítatlan paradicsom - gazdag és békés állatvilágával - könnyen tudta biztosítani a jövevények igényeit, akik a pazar vendéglátás következtében úgy elszaporodtak, hogy végül pár fajt egyszerűen kiirtottak.

Egyes kutatókat azonban nem nyugtatott meg ez a magyarázat; véleményük szerint ugyanis képtelen feltételezés, hogy pusztán egy faj (az ember) képes lett volna olyan mérvű vadászatra, hogy egy kontinensnyi területen élő több állatfaj egyedeit, ráadásul rendkívül rövid idő alatt az utolsó szálig elpusztítsa.

Gifford Miller geológus (Coloradói Egyetem), egy nemzetközi kutatócsoport vezetőjeként munkatársaival a megközelítőleg 130-50 ezer évvel ezelőtt élt repképtelen óriásmadár, a Genyornis tojásmaradványait vetette össze emu-tojásokkal. Az emu szintén 130 ezer évvel ezelőtt terjedt el, és a mai napig jellemző állata Ausztráliának.

Linktár Dinoszaurusz-linkek

A tojásfosszíliákon végzett szénizotópos vizsgálat segítségével megállapítható, hogy mivel táplálkozott az éppen tojásokat rakó madár. A kutatócsoport azt találta, hogy az emu egészen az ominózus időpontig, 50 ezer évvel ezelőttig füvekkel, illetve bokrok, cserjék leveleivel  táplálkozott, amikor is mindez drámai hirtelenséggel eltűnt az étrendjéből.

Ezzel szemben a Genyomis képtelen volt változtatni az étrendjén: a fosszíliák arról tanúskodnak, hogy továbbra is füvekkel táplálkozott, de olyan szigorú diétára kényszerült, hogy rövid időn belül kihalt.

Mi lehet azonban az oka az összes fűféle látványos csökkenésének? Az időjárás drasztikus megváltozása sem képes ilyen rövid idő alatt ily mértékben megváltoztatni a flórát. A kutatók szerint a legmeggyőzőbb magyarázat, hogy az ausztrál szavannákat a tűz perzselte fel. Mégpedig a kontinensre vándorolt emberek szándékos gyújtogatásának eredményeként.

Az állatoknak nemcsak a tápláléka fogyatkozott meg, de életterük is szűkült, tojásaik gyakran a tűz áldozatai lettek. A megváltozott helyzethez lassabban alkalmazkodó állatok kipusztultak - vélik a kutatók.

[origo]