Sörényes és púpos szaporulat az állatkertben

Itt a tavasz, s április elején máris két állatfaj képviselői örvendeztették meg a Fővárosi Állat- és Növénykert dolgozóit, hiszen mind a kétpúpú tevéknél, mind a sörényes juhoknál kicsinyek születtek.

2004. április 4-én négy sörényes juh (Ammotragus lervia) kölyök látott napvilágot az állatkerti nagyszikla oldalában, ahol ezek a patások a galléros páviánokkal (Papio hamadryas) osztoznak lakhelyükön. Azok a látogatók, akik elidőznek a kifutó előtt, szemtanúi lehetnek annak, hogy a gidák - fiatal koruk ellenére - milyen ügyesen mozognak a meredek sziklákon.

A berber oroszlán, az aszály és a vadászok

A sörényes juhok 1-2 éves koruktól válnak ivaréretté. A párzási időszak október és november közé tehető. A nőstények többnyire 5-6 hónapos vemhességi idő után egy, néha két utódot ellenek, de hármas ikrekről is van tudomásunk. A juhfaj Észak-Afrika sivatagos, sziklás területein honos, az utóbbi évezredek során elterjedési területük azonban néhány szigetszerű folttá zsugorodott és emiatt elmondható, hogy bár az állatkertekben gyakori látványosság, a természetben, eredeti őshazájában egyre ritkábban fordul elő. A sörényes juh legfőbb ellensége valaha a berber oroszlán (Panthera leo leo) lehetett, mára azonban az oroszlánok kihaltak a sörényes juh elterjedési területéről.A faj fokozatos kipusztulásának oka egyrészt az, hogy a helyi afrikai törzsek évszázadokon át vadászták a juhot húsáért, szőrméjéért, sőt bőrét és inait is hasznosították. A vadászat mellett a hosszú száraz időszakok ugyancsak tizedelik az állományokat.

A sörényes juhok rendszerint kis csoportokban élnek, amelyek akár 20 egyedből is állhatnak. A csoportot mindig egy domináns hím vezeti, amelynek testtömege akár a 100 kg-ot is meghaladhatja. A nőstények ennél lényegesen kisebbek és ez érvényes a szarvukra is, amely ugyan mindkét nemre jellemző, de a kosok szarva lényegesen nagyobb, fejlettebb és a szarv íve mentén mérve a 70 centimétert is elérheti.

Táplálkozásukat tekintve a sörényes juhok nem válogatósak, beérik a félsivatagos területek gyér vegetációjával. Az állatkertben élő juhoknak ennél fenségesebb táplálékban van részük, hiszen sok állatkerti társukhoz hasonlóan ők is "zöldségsalátán" élnek.