Ajánlat
	Újabb kísérlet a mamut feltámasztására Egy japán genetikuscsoport ismét életre akarja kelteni a gyapjasmamutot, sőt menedékhelyet szeretnének létesíteni a kihalt faj feltámasztott példányainak. Mélyhűtött mamut klónozásra készen A dinoszauruszok feltámasztása ma gyakorlatilag lehetetlennek látszik. De a legutolsó jégkorszak jelképe, a hajlított agyarú, kis fülű gyapjas mamut talán alkalmas a klónozásra. Jurassic Park Kamcsatkán Orosz tudósok életképes sejteket fedeztek fel egy jégkorszaki mamut jégbe fagyott maradványaiban. A sejtek DNS-állománya segítségével feléleszthetik a rég kihalt agyaras jószágokat - állítják kutatók.

Az állandóan fagyott szibériai talajban konzerválódott mamutok DNS-állománya és a nukleotidsorrendben kódolt információ megfelelő eljárásokkal hozzáférhetővé válik, így bepillantást nyerhetünk az elefántok evolúciójának korai állomásaiba - olvasható a Nature-ben.

Hosszas viták zajlottak arról, hogy a paleolit kori jegesedés jellemző faja, a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) melyik ma élő elefánt közelebbi rokona: az afrikai (Loxodonta africanus) vagy az indiai elefánté (Elephas maximus). Hofreiter és munkatársai elemezték a teljes mitokondriális DNS-t, és arra a következtetésre jutottak, hogy az indiai elefánt genetikai állománya kicsivel bár, de közelebb áll a mamutéhoz, mint az afrikai elefánté.

A mamutok és a két ma élő elefántfaj családfája mai tudásunk szerint megközelítőleg 6 millió évvel ezelőtt ágazott el. A legújabb adatok arra utalnak, hogy először levált az afrikai ág, majd körülbelül 440 ezer évvel ezt követően kettévált a mamutok és az indiai elefántok fejlődési útja is.

Most, hogy az elefántok törzsfejlődését már kissé tisztábban látjuk, érdekes lenne a többi kihalt elefántfajt is elhelyezni a rendszerben. Gondolhatunk például az Anancus és Palaeoloxodon fajokra, amelyek a mérsékelt éghajlatú Európa területén találtak táplálékot a pleisztocén korban, vagy a tekintélyes Mammuthus trogontherii-re, amely akár ötméteres magasságával valószínűleg a valaha élt legnagyobb elefántfaj volt. Hozzá képest a gyapjas mamut szinte törpének, de legalábbis kistermetű állatnak tűnhetett.

Az ősi leletekből nyert örökítőanyag információtartalma azonban nem biztos, hogy elvezet a válaszokhoz. Poinar és munkatársai Science-ben közzétett cikke szerint az állandóan fagyott altalaj hozzájárulhatott ahhoz, hogy nagy mennyiségben maradt fenn mamutok és más fajok ősi DNS-e. Kicsi azonban az esély arra, hogy a sarkvidéki területeken kívül élt állatoktól is találnak elegendő információt nyújtó DNS-mintát.

Forrás: Nature, 2006. február 9.

[origo]