A színpompás bunkósszárnyú pipra (Machaeropterus deliciosus) hímjeinek bunkó alakú szárnytollai repülésre nem igazán tökéletesek, annál inkább alkalmasak arra, hogy a nászjáték során lenyűgözzék jövendő párjukat.
Mint Kimberly Bostwick és a Cornell Egyetemen dolgozó munkatársai fölfedezték, ezeknek a nehéz, specializált tollaknak a szabálytalan szerkezete a felelős azért, hogy a pipra létre tudja hozni az udvarláskor hallatott, magas hangokat. E hangok a tollak összedörzsölődésekor keletkeznek - az ilyen típusú hangadó mechanizmus gyakori a rovaroknál, például a tücsköknél, de madaraknál első ízben figyelték meg.
Mindkét szárny egyik tollának közepén hét bordaszerű kiemelkedés sorakozik egymás mellett. Az egyik szomszédos toll merev, görbe vége mindannyiszor nekiütődik a bordáknak, amikor a madár a háta fölé emeli a szárnyát és megrázza a tollait. Az ismétlődő "csapódások" hatására a szomszédos bunkós tollak nagy sebességű rezgésbe jönnek.
A hangadás mechanizmusára a hím udvarlási viselkedéséről készült nagy sebességű videofelvételek elemzésekor derítettek fényt a kutatók. Azért, hogy igazolják, valóban a rezgésekből ered a hím pipra nászéneke, Botswick csoportja különböző frekvenciával rázta a madár hét, bunkó alakú másodlagos tollát. A megfelelő hangot akkor kapták, amikor a hatodik és a hetedik tollat másodpercenként 1500-as frekvenciával rázták együtt. A többi toll nem adott hangot a rezgetéskor, ami arra utal, hogy inkább a hangok felerősítéséért és szétsugárzásáért felelősek. A kutatók eredményeiket a Proceedings of the Royal Society B legújabb számában tették közzé.