Jól vizsgázott az új, magyar fejlesztésű nanofertőtlenítőszer

A nanotechnológia újabb vívmánya került a polcokra: magyar kutatók parányi ezüstrészecskékből álló fertőtlenítőszert fejlesztettek ki. Az új szer segíthet a kórházi fertőzések egyre égetőbb problémájának leküzdésében is. A nanotechnológiai termékek élettani, környezeti hatásáról azonban egyelőre keveset tudunk.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a fejlett országokban a kórházba került betegek 5-10 százaléka kap valamilyen fertőzést, a fejlődő országokban ez az arány meghaladhatja a 25 százalékot is. Az Európai Betegségmegelőzési Központ (ECDC) adatai alapján az európai kórházakban összesen ötmillióan fertőződnek meg évente, az esetek egy százalékában a fertőzés halálos kimenetelű, további 2,7 százalékuknál pedig hozzájárul a beteg halálához. Leggyakrabban a sebfertőzés, vérfertőzés és a tüdőgyulladás jelentkezik.

A gyógyulásunkat szolgáló intézmény, a kórház valójában a fertőzések kialákulásának és terjedésének melegágya: a legkülönbözőbb típusú betegségekkel érkező, gyakran legyengült immunrendszerű betegek, a túlzsúfolt kórtermek, a sokszor nem megfelelő higiéniás körülmények, a személyzet túlterheltsége mind-mind elősegítik a kórokozók elszaporodását. Emellett, az antibiotikumok túlzott vagy nem megfelelő használata miatt a közelmúltban megjelentek olyan baktériumtörzsek, amelyek ellenállóak mindenféle antibiotikummal szemben. Manapság a kórházi fertőzések körülbelül 60 százalékáért ezek az ún. szuperbaktériumok felelősek. E bacilusok ellen a leghatékonyabb védekezés a higiénia javítása.

Becslések szerint a fertőzések egyharmada elkerülhető lehetne a megfelelő fertőtlenítés biztosításával. Egy magyar konzorcium által kifejlesztett új fertőtlenítőszer segítséget nyújthat a higiénis körülmények hatékony javításában. A nanotechnológiával előállított termék parányi ezüstrészecskéket tartalmaz.

Gyógyító ezüstrészecskék

Az ezüst jótékony, egészségmegőrző hatása évezredek óta ismert. Az ókori rómaiak nem véletlenül tárolták ezüstedényekben italaiakat, s az amerikai telepesek is pontosan tudták, hogy a tej lassabban savanyodik meg, ha ezüst pénzérméket tesznek a kancsóba. Az ezüst ugyanis pusztítja a baktériumokat.

Miért? Azért, mert ha a baktérium az ezüst felszínével találkozik, olyan kémiai reakciók indulnak be, melyben roncsolódik a baktériumot védő sejtfal, és az ezüst felszínéről kilépő ezüstionok képesek bejutni a baktérium belséjébe. Az ionok a baktérium számára létfontosságú, az anyagcserét vezérlő enzimekhez kötődnek, amelyek így már nem képesek ellátni a feladatukat és a baktérium elpusztul.

Minél nagyobb felületen érintkezik az ezüst a kórokozókkal, annál erőteljesebben érvényesül a baktériumölő hatás. Másfelől, minél kisebb átmérőjű egy test, annál nagyobb a felülete a térfogatához képest. Ezért a magyar kutatók az ezüstöt kicsiny, 5-10 nanométer átmérőjű (a mértékegységekhez lásd keretes írásunkat) részecskékre darabolták (lásd a jobb oldali képen), amelyek így össszességében igen nagy felületen képesek érintkezni baktériumokkal, s hatékonyak pusztítják azokat. A nanorészecskék előállításához egy speciális kolloidkémiai módszert használtak a fejlesztők.
 
Tiszta udvar...

A Nanosept nevet viselő fertőtlenítőszer legfontosabb újdonsága, hogy fertőtlenítő hatása viszonylag hosszan tartó: amikor a szer a fertőtlenítendő felülettel érintkezik, aktív oxigén szabadul fel, ami rövid idő alatt, gyorsan fertőtlenít. Ugyanakkor az ezüst nanorészecskék, melyek csak lassan használódnak el, hosszabb ideig tartó antibakteriális hatást fejtenek ki. "Kipróbáltuk az új szert, nyolc különböző baktériummal. Egyformán hatékonynak látszik mindegyikkel szemben, körülbelül két napig tartja távol őket" - mondja dr. Szentirmay Zoltán, az Országos Onkológiai Intézet professzora.

A készítmény színtelen, szagtalan folyadék, használata teljesen hasonló a megszokott fertőtlenítőszerekéhez, s előállítási költsége is a jól ismert termékek költségének nagyságrendjébe esik. A szer - a hagyományos tisztótószerekkel ellentétben - nem tartalmaz maró hatású klórt, ezért nem roncsolja a tisztítandó felületet. A készítményben az ezüst mellett gombaölő hatású réz nanorészecskék is vannak, így a szer hatékony mindenféle mikrobiális szennyződéssel szemben.

A termék két családjának gyártása indult meg: az egyik típus általános felületfertőtlenítésére alkalmas (kórházak, közintézmények, állattenyésztés), a másik ipari víz, illetve szennyvízzel kapcsolatos fertőtlenitésre, klímaberendezések szűrőjének fertőtlenitésére valamint ivóviz- és fürdővizfertőtlenítésre.

Az új fertőtlenítőszert kifejlesztő Nanobact Project a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Jedlik Ányos programja pályázatának keretében működik. "A program célja, hogy a tudomány olyan ágait támogassa, amelyeknek az eredményei nem maradnak a kutatók fiókjaiban, olyan fejlesztéseket, amiknek a végtermékeit a mindannapi életünkben is használatba vehetjük" - mondja Dr. Soós Miklós, a konzorcium egyik vezetője. Soós elmondta: a konzorcium további célja, hogy más, nemesfém nanorészecskéket használó egészségügyi célú alkalmazásokat is kifejlesszenek, például gyulladáscsökkentő hatású implantátumokat (csipőprotézis, katéter) illetve gyuladáscsökkentő kenőcsöket, oldatokat. Ezek tesztelése állatokon részben már megindult. Jobbra: a baktériumtenyészet fertőtlenítőszerrel bevont bal oldalán nem tudtak osztódni a sejtek

Rengeteg tapasztalatot kell még gyűjteni

A nanotechnológia rendkívüli tempóban fejlődik, a nanotermékek mostanra betörtek a fogyasztói piacokra is: például kozmetikai cikkek, ruhák készülnek nanorészecskék felhasználásával. Mindamellett, a parányi részecskék élettani, környezeti hatásáról egyelőre keveset tudunk. A mai egészségvédelmi előírások nagy része a termékek kémia össszetételére vonatkozik csupán, s ebből a szempontból a nanotermékek nem jelentenek újdonságot. "Négy-öt évvel ezelőtt, amikor  a fényképkidolgozó műhelyek virágkorukat élték, a fénykép előhívása során alkalmazott vegyületeket a lefolyókba öntötték, károsítva ezzel környezetünket. Ez a vegyület nagy mennyiségben tartalmazott ezüstöt is. Egyetlen műhely által egyetlen hónap alatt kiöntött ezüst mennyiségéből annyi nanofertőtlenítőszert lehetne gyártani, ami egy egész budapesti kerület teljes fertőtlenítésére elegendő volna" - mondja Soós.

Mások szerint a nanorészecskék különleges mérete és tulajdonságai olyan veszélyeket rejthetnek, amelyek nem következnek a kémiai szerkezetből, s amelyeket nem láthatunk előre. A környezeti és   fiziológiai hatásokat vizsgáló kísérletek néhány éve indultak be. Úgy tűnik, hogy a háztartásokban használt nanotermékekből a részecskék - elsősorban a szennyvízzel - a környezetbe kerülnek. Jelenleg még nem ismert, hogy ezek milyen mértékben juthatnak be az emberi szervezetbe, de valószínű, hogy a nanorészecskék a légzés és étkezés során, valamint a bőrön felszívódva is a testünkbe kerülhetnek. "A nanotechnológia alig húsz éves tudomány, ipari alkalmazása csak az utóbbi években indult el. A tételes szabályozás a jövő zenéje" - mondja dr. Varsányi Magda,  a konzorcium szakmai vezetője. "Rengeteg tapasztalatot kell még gyűjtenünk, hogy részletesen lássuk a hatásokat."

Mi a nanotechnológia?
A "nano" görög eredetű szó, jelentése törpe. 1 nanométer = 10^-9 méter, azaz a nanométer a méter egymilliárdod része. A nanotechnológia olyan eljárásokkal dolgozik, melyeknek segítségével ilyen apró objektumokat lehet előállítani. A nanotechnológia legfontosabb vívmánya, hogy általa képesek vagyunk az anyagot lényegében atomonként, molekulánként összerakni, s ilyen módon különleges tulajdonságú anyagokat tudunk előállítani: megkarcolhatatlan autófestéket, szabályozható fényáteresztésű napszemüveget, antibakteriáis hatású csempefugát stb.