Nanorészecskék agykárosodást okoztak halaknál

A Plymouthi Egyetem kutatói első ízben mutatták ki egy állatnál, hogy a nanorészecskék káros hatást gyakorolnak az agyra és a központi idegrendszer más részeire.

A kutatók titán-oxid nanorészecskék hatásának tettek ki szivárványos pisztrángokat. Ezt az anyagot széles körben használják fehérítőszerként számos termékben, például festékekben, egyes kozmetikai és higiéniai termékekben és olyan eljárásoknál, amelyek élelmiszeripari alkalmazását éppen most veszik fontolóra. Azt tapasztalták, hogy a részecskék vakuólumokat (üregeket) hoztak létre az agy egyes részein, ami az agyban lévő idegsejtek pusztulását okozta. Noha a nanorészecskék egyes hatásait korábban már kimutatták sejttenyészetekben és más in vitro (mesterséges laboratóriumi) rendszerekben, ez az első eset, hogy ezeket élő gerincesben is megerősítették - olvasható a szűkszavú sajtóközleményben.

A részletes eredményeket a Nanorészecskék és Nanoanyagok Környezeti Hatásai 6. nemzetközi konferencián (szeptember 19-21.) mutatják be Londonban, a Royal Societyben.

"A kutatásnak ebben a szakaszában még nem világos, hogy vajon ezeket a hatásokat az agyba bejutó nanorészecskék okozzák, vagy a nanorészecskék kémiájának vagy reaktivitásának köszönhető másodlagos hatásról van szó" - mondja a kutatások vezetője, Richard Handy, a Plymouthi Egyetem professzora.

Handy professzor munkájának és azoknak a kutatóknak az eredményei, akik a nanorészecskék biológiai hatásait vizsgálják, befolyásolhatják a nanoanyagok környezetvédelmi és emberi biztonsággal kapcsolatos irányelveinek szabályozását.

"Aggasztó, hogy ezeknek a nanorészecskéknek a halak agyára gyakorolt hatásai némiképp párhuzamba hozhatók olyan jelenségekkel, amilyen a higanymérgezés, és az egyik nyugtalanító dolog az, hogy az anyagok biológiailag felhalmozódhatnak, és egyre súlyosbodó vagy állandó veszélyt jelenthetnek a vadvilágra és az emberekre" - mondja Handy professzor.

A nanotechnológia rendkívüli tempóban fejlődik, a nanotermékek mostanra betörtek a fogyasztói piacokra is: például kozmetikai cikkek, ruhák készülnek nanorészecskék felhasználásával. Mindamellett, a parányi részecskék élettani, környezeti hatásáról egyelőre keveset tudunk. A mai egészségvédelmi előírások nagy része a termékek kémiai összetételére vonatkozik csupán, s ebből a szempontból a nanotermékek nem jelentenek újdonságot.

Mások szerint a nanorészecskék különleges mérete és tulajdonságai olyan veszélyeket rejthetnek, amelyek nem következnek a kémiai szerkezetből, és amelyeket nem láthatunk előre. A környezeti és fiziológiai hatásokat vizsgáló kísérletek néhány éve indultak be. Úgy tűnik, hogy a háztartásokban használt nanotermékekből a részecskék - elsősorban a szennyvízzel - a környezetbe kerülnek. Jelenleg még nem ismert, hogy ezek milyen mértékben juthatnak be az emberi szervezetbe, de valószínű, hogy a nanorészecskék a légzés és étkezés során, valamint a bőrön át felszívódva is a testünkbe kerülhetnek.