Befolyásolás felsőfokon<br/>

Lehet-e előre befolyásolni, hogy milyen válasz érkezzen egy föltett kérdésünkre? Nos, a finom lélektani eszközök ismeretében bravúros eredményeket érhetünk el...

Geoffrey Haddock, a nagy-britanniai Exeter egyetemének kutatója arra vállalkozott, hogy két kérdés esetében, amelyeket mindig változatlan megfogalmazásban, változatlan sorrendben és közvetlenül egymás után tesz föl, előre kiszámítható módon befolyásolni fogja a második kérdésre érkező válaszokat. A két kérdés a következő volt: "Hogyan vélekedik az anyakirálynőről?; Mi a véleménye a királyi családról?"
Haddock postán kereste föl a reménybeli válaszadókat. Levelében arra kérte a címzetteket, hogy vegyenek részt egy társadalmi kérdésekkel foglalkozó kutatásban, amelynek keretében - füllentette Haddock - más-más kutatók két egyoldalas kérdőívet készítettek. A levél mellett a borítékban csakugyan volt két összetűzött kérdőív, mindkettő más színű papíron, más betűtípussal nyomtatva. Az első oldalon hat töltelék kérdés után (például: "Mi a véleménye az angliai marhavészről?") utolsóként ott szerepelt az anyakirálynőre vonatkozó kérdés. Az ez utáni kérdés pedig - a második kérdőív legelején - a királyi családra vonatkozó kérdés volt. Ezután újabb töltelék kérdések következtek.
Haddock más résztvevőknek viszont egyetlen, bár kétoldalas kérdőívet küldött, ahol az első oldalon csak a hat töltelék kérdés szerepelt, a második oldal tetején pedig ez állt: "Most pedig két kérdést szeretnénk föltenni az uralkodóházzal kapcsolatban", és következett az anyakirálynőre, illetve a királyi családra vonatkozó kérdés.
Ez a kis változtatás óriási különbséget eredményezett a válaszokban. No nem az első kérdés tekintetében! Hiszen az anyakirálynő köztudomásúan a királyi család legnépszerűbb tagja Nagy-Britanniában, s őróla minkét csoport tagjai egyaránt kedvezően vélekedtek. A különbség ott mutatkozott, hogy azok, akik külön kérdőíven kapták a két kérdést, a királyi családról is kedvezően nyilatkoztak, míg azok, akik egy lapon, egymás alatt olvasták a kérdéseket, a királyi családról sokkal kedvezőtlenebb véleményt közöltek.
Ennek a talán furcsa jelenségnek a magyarázata Haddock szerint a párbeszéd íratlan szabályaiban rejlik. Az egyik ilyen alapszabály az, hogy a kérdező nem szokta kétszer egymás után ugyanazt megkérdezni, a válaszadó pedig nem ismétel olyan információt, amit a másik már tud. Ezért az ember, ha két különböző helyről kap hasonló kérdést, egyszerűen megismételheti a választ. Ha viszont a kérdések egy kérdezőtől érkeznek, arra gondolunk, hogy itt valami lényegbevágó különbségről van szó, hiszen - a szabályok értelmében - a másiknak nem lehet célja, hogy kétszer ugyanarra kérdezzen rá. Ezért különbséget keresünk a kérdések tárgya között, és ennek megfelelő válaszokat adunk.
Mannhardt András

(ÉT)