A Templom legrégibb műhelye<br/>

2100 éves kőedénykészítő műhely maradványait találták meg útépítő munkások Kelet-Jeruzsálemben, a Második Templom közelében, amikor bulldózerük egy barlangnyílásba mart bele.

Szakértők szerint ez a legnagyobb és a legrégibb edénykészítő műhely, ami Izraelben a zsidók Második Templomának időszakából előkerült.
Jon Seligman régész elmondta, hogy a lelőhely egyszerre volt műhely és nyersanyag kitermelő hely: a kőmagot a barlang falából hasították ki, majd rituális célokat szolgáló edényeket alakítottak ki belőle. A 0,1 hektáros lelőhely 3 kilométernyire fekszik a Kr. e. 515-ben épített úgynevezett Második Templomtól, amelyet a rómaiak romboltak le 70-ben, s amely közel félezer éven át volt a zsidók vallási és szertartási központja. A zsidóknak minden évben el kellett zarándokolniuk ode, és állatáldozatokat mutattak ott be. A Templomot még annak az Első Templomnak a helyén építették, amelyet Salamon király emelt, és amelyet a babilóniak Kr. e. 587-ben, Jeruzsálem elpusztításakor romboltak le.
A zsidó vallási törvények szerint a kerámia- és az üvegedények tisztátalan tárgyak, ezért a mindennapi evés-iváshoz és a vallási szertartáshoz szükséges edényeket kőből készítették. A most felfedezett műhelyben azonban nyilván elsősorban a Templom számára dolgoztak.
A több teremből álló barlangban bögre-, tál- és boroskancsó töredékeket találtak, az ezek készítéséhez kihasított kőtömbökkel és kőmagokkal együtt. Némelyik teremben több méter magasan álltak az edénymaradványok. Teljesen ép edények azonban nem kerültek elő. Seligman szerint azért nem, mert a kész tárgyakat nem tárolták, hanem rögtön elvitték. A rengeteg maradvány azonban azt mutatja, hogy nem természetes módon, lassanként hagytak fel a hely használatával, hanem váratlanul és hirtelen, nyilván összefüggésben a római légiók támadásával és a Templom lerombolásával.
A falak több helyen vastagon kormosak, ami arra utal, hogy mesterséges fény mellett is dolgoztak a munkások.

(ÉT)