Nemesi házat találtak Egyiptomban<br/>

Josef Wegner, a Pennsylvania Egyetem munkatársa Abüdosz mellett, egy Középbirodalombeli (Kr. e. 1850-Kr. e. 1650) előkelőség házának maradványait tárta fel. Ez a legnagyobb, s szinte egyetlen ilyen jellegű lelet Egyiptomból.

A ház olyan nagy (50 méter x 80 méter), hogy méretei a korabeli királyi palotákéival vetekszenek.
Az építményt már 1994-ben megtalálták és a korát is megállapították (3700 éves), de csak mostanra sikerült pontosan azonosítani, hogy a tulajdonos az ókori szövegekből is ismert Nakht városfőnök volt.
Habár eddig az egyiptomi feliratokból sokat megtudtunk a városfőnökökről, eddig egyetlen építményüket sem tudták azonosítani. Ráadásul általában is nagyon kevés olyan lelet maradt fenn, amely az egyiptomiak mindennapi életébe enged bepillantást.
A városfőnökök egyúttal a közeli templomok legmagasabb rangú papjai voltak. Ők intézték a város fontosabb gazdasági ügyeit, és döntöttek a helybéliek vitás kérdéseiben. Nakht városának egyébként - mint annyi másénak az ókori Egyiptomban - az volt a fő foglalatossága, hogy őrizze és gondozza a fáraó - esetünkben III. Szeszosztrisz (Kr. e. 1878-1841) - közelben levő halotti templomát. A fáraók úgy vélték, földi testük nélkül a Túlvilágon sem létezhetnek, ezért nagyon fontosnak tartották, hogy őrizzék tetemüket a földön, napról-napra végezzék el az istenekhez intézett szertartásokat egykori uruk érdekében, és persze etessék-itassák őket. A városka - amely fénykorában 300 méter x 300 méter alapterületű volt és ezer ember lakta - mintegy kétszáz évig végezte is ezt a munkát, majd feledésbe merült a fáraó emléke, és a hely kihalt.
A feltárt házat téglából építették, kívülről bevakolták. A fő frontját tág hall foglalta el, amelyet 14 oszlop tartott. Szobortöredékek, tükör és kozmetikai dobozok darabjai mutatják, hogy az úr szerette a fényűző életet. A leletanyagból ugyanakkor az is kiderül, mekkora befolyása és politikai hatalma lehetett valójában Nakht-nak.
A házat hatalmas magtár egészítette ki, amelyben azonban nemcsak élelmiszert tároltak, hanem ott őrizték a ház értékeit is. Ez nem meglepő, hiszen a gabona volt az ókori Egyiptomban az általános fizetőeszköz.
A halotti templom mellett a kutatók olyan pecsétnyomókat találtak, amelyek felirataiból négy egymást követő városfőnök nevét tudták azonosítani: Nakht apja, Khentik-heti volt. Utánuk következett Nefer-her és Amenüszoneb és Szehetepib. Az előkerült feliratokból most először tudták megállapítani a városfőnökök rangját a birodalmon belül, és címeiket is azonosították: "első az elsők között", "vezér", másodlagos címük a "Templom felügyelője" volt.
Renü-Szenebnek, a 13. dinasztia egyik királyi hercegnőjének nevével ellátott pecsétnyomók olyan nagy számban kerültek elő, hogy feltehető, az egyik városfőnök felesége egy fáraó nővére volt.

(ÉT)

Ajánló:

Abüdosz városa többek között rejtélyes hireoglifáiról is híres.