Rómaiak Mexikóban, vagy egy hajótörés emlékei?<br/>

Vajon igazolja-e egy Mexikóban talált ókori római eredetű fejszobor a közép-amerikai és római kultúrák Atlanti-óceánon átívelő kapcsolatát, vagy csupán egy hajótörést szenvedett római hajó rakományából került egy darab igen messzire?

Roman Hristov független régész vizsgálatai szerint egy az indián kultúrák művészeti stílusától teljesen eltérő, Mexikóban kiásott szobor római eredetű, s a Kr. u. második századból származik. A régészek többsége azonban teljesen lehetetlennek tartja, hogy a szobor kereskedelmi vagy egyéb kapcsolat révén jutott el Közép-Amerikába a spanyolok megérkezése előtt.
Hristov, aki korábban a Déli Metodista Egyetemen (Dallas, USA) dolgozott, elhatározta, hogy részletesen megvizsgál egy fekete terrakotta (égetett agyag) fejet, amelyet 1933-ban ástak elő a Mexikóvárostól körülbelül 65 km-re fekvő Toluca-völgyben. A csupán néhány centiméteres fej stílusában különbözik az összes eddig ismert prekolumbiánus műalkotástól.

Bár a szoborról rengeteget írtak felfedezése óta, Hristov derítette ki, hogy tulajdonképpen senki sem tudja, hol van pontosan. Santiago Genoves, egy mexikói antropológus segítségével 1994-ben végre megtalálták egy mexikóvárosi múzeum szekrényébe zárva.

A szobor korának meghatározása céljából Hristov a szobor nyakából kevés mintát vett, amelyet a heidelbergi Max Planck Intézet Magfizikai laboratóriumában vizsgáltak. Az eredmények szerint a szobrot kb. 1800 évvel ezelőtt készítették. (A kormeghatározás ún. termolumineszcens vizsgálattal történt. Ez a módszer azon alapul, hogy az idők során a mintában felhalmozódott nagy energiájú elektronokat a kísérlet során megnövelt hőmérséklet arra készteti, hogy a többletenergiájukat fotonként, azaz fényként bocsássák ki. A kibocsátott fény intenzitását mérve a kutatók képesek voltak meghatározni a terrakottaszobor elkészítésének idejét.)

Hristov művészettörténészekkel is egyeztetett, akik egyetértettek abban, hogy a fej római, s a Kr. u. második évszázadból való. Ezenkívül a szobor eredeti felfedezési körülményeinek újraértékelése igazolta, hogy a fejet 1510 előtt helyezték arra a temetkezési helyre, ahol megtalálták, tehát a spanyolok Közép-Amerikába érkezése előtt 10 évvel.

David Kelly, a Calgary Egyetem (Alberta, Kanada) archeológusa szerint a szobrot hivatásos régészek találták meg és tárták fel, tehát egyáltalán nem valószínű, hogy csalásról van szó.

Hristov a fejet a spanyolok előtti, az Ó- és Újvilág között létrejött kapcsolatok első szilárd bizonyítékának tartja. Betty Meggers, a washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum antropológusa szerint nincs ok arra, hogy az ókori kapcsolatokat lehetetlennek tekintsük. Szerinte az ősi ecuadori és japán kerámiák is rendelkeznek azonos vonásokkal. David Grove, az Illinois Egyetem (Urbana, USA) archeológusa egyetért a fej római eredetével, de megkérdőjelezi annak jelentőségét. Szerinte a fej egyszerűen egy hajótörést szenvedett római hajóról származik. Szerinte semmi bizonyíték nincs arra, hogy Európa vagy az Óvilág más ősi kultúrái hatást gyakoroltak volna a spanyolok megérkezése előtti amerikai kultúrákra. Ezért - bár Hristov felfedezése szenzáció értékű - a régészek és történelemtudósok túlnyomó többsége valószínűleg továbbra is elveti az ókori, óceánokat átívelő kapcsolatok létezését, és a kis szobrot egy hajótörés igen távol került darabjának tartja.

Lehetséges, hogy a szobor közvetett úton, pl. ókori ázsiai hajósok révén került az Újvilágba. Az ókori Kína és a Római Birodalom között voltak kereskedelmi kapcsolatok, s mint egyik korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, több jel utal a kínai kereskedők korai amerikai jelenlétére. Ki tudja, milyen utat járhatott be e kis szobrocska, ha valóban eredeti római darab.

Bladics Balázs

Ajánló:

A New Scientist cikke, az ásatások helyszínének térképével.

Korábban:

Nagy vita folyik a tekintetben, hogy kik voltak az Újvilág első meghódítói. Egyre inkább úgy látszik, hogy a Csendes-óceán nem jelentett akadályt a távoli földrész elérésében a korai ázsiaiak és az ausztrál őslakosok számára.