Az első múmia<br/>

Elhunyt gyermekét hétezer évvel ezelőtt gyászoló anya lehetett az első, aki mumifikált - és nem Egyiptomban, hanem a rejtélyes dél-amerikai Chinchorro-kultúrában.

Joann Fletcher egyiptológus, a mumifikálás szakértője, a dél-amerikai Chinchorro-kultúrához tartozó, a mai Atacama-sivatagban talált több száz jó állapotban megmaradt múmiát megvizsgálva jutott erre a megállapításra.

A múmiák közül a legrégibbek kivétel nélkül gyermekek voltak. A legidősebb - a chilei Aricától 97 kilométernyire délre, a Camarones-völgyben találtak rá - a szénizotópos vizsgálatok szerint Kr.e. 5050-ből származik. Ennél régibb, még 10 ezer éves múmiák is előkerültek, de azok feltehetően természetes körülmények között, a száraz, forró sivatagi levegőtől mumifikálódtak.

A kutatók szerint a vadászó-gyűjtőgető-halászó chinchorrók fejlesztették ki elsőként a mesterséges mumifikálási technikát, mintegy 2000 évvel megelőzve az egyiptomiakat. Először eltávolították a belső, romlékony szerveket és a húst. A koponyából kiemelték az agyat oly módon, hogy a koponyacsontba lyukat vágtak éles csontdarabbal, kagylóval vagy kővel. Számos ilyen tárgy került elő egyébként a lelőhelyen. Ezután összeállították a csontokat, amelyeket botokkal, rostszálakkal erősítettek egymáshoz. Majd visszahelyezték a testre az üres, fűvel, sóban tartósított hajjal és hamuval megtöltött koponyát. A bőrt oroszlánfóka bőrrel helyettesítették. Végül a testet szinte újjáalkották hamupasztával, és fekete mangánnal vagy vörös okkerrel festették ki. Néha maszkot vagy parókafélét tettek a fejre, majd ülő helyzetben egy üregbe helyezték. A nap és a sós szél kiszárította, a homok pedig lassanként befedte őket. Annyi bizonyos, hogy a chinchorrók jól ismerték az anatómiát.

A kutatók máig nem találnak feleletet arra, miért fordítottak ekkora figyelmet a mumifikálásra. A múmiákat időnként újrafestve kiállították, olykor a homokban felállították. Meglehet, hogy ily módon éltek tovább a közösségben. Talán úgy vélték, hogy segítenek az élőknek, de az is előfordult, hogy egy idő után a testet közösségi vagy családi sírba temették.

Míg az egyiptomiak csak a fáraókat és a legelőkelőbbeket balzsamozták, addig a látszólag egyenlő chinchorrók nem tettek különbséget. Minden életkor, faj, nem, társadalmi rang egyenlő lett a halálban - nyilatkozta Fletcher. Még a halva születetteket is balzsamozták. Fletcher szerint az elsőként balzsamozó chinchorro anyák így adhattak gyermekeiknek újabb esélyt az életre.

Az első chinchorro múmiákra a század elején Max Uhle régész talált rá. Minthogy az előkerült tárgyakból nyilvánvaló volt, hogy főként halászatból élt az ismeretlen nép, chinchorrónak, vagyis kopoltyúshálós népnek nevezte őket. Uhle úgy vélte, a múmiák 2000 évesek lehetnek. A C14-es vizsgálat azonban azt mutatta, hogy a legidősebb tetem 7100 éves a legfiatalabb 3800 éves.

(Élet és Tudomány)

Ajánló:

Angol nyelvű sajtóanyag a Discovering Archeology honlapján.

Korábban:

2000. augusztus 10. A nemrégiben felfedezett Múmiák Völgyében nyugvó több ezer 2500 éves római-egyiptomi múmia közelében megtalálták a terület kormányzójának, a magát a fáraóval egyenrangúnak tekintő, nagy hatalmú Djed Khonsu Eus Ankhnak háborítatlan maradványait. 1999. szeptember 20. A legújabb mikrobiológiai vizsgálatok szerint a sírokban található penészgombaspórák felelősek az archeológusok megbetegedéséért és haláláért. A múmiákat ugyanis olyan spórák borították, melyek az emberi szervezetre ártalmasak, így megdőlni látszik az a hit, hogy átok sújtja az egyiptomi sírok fosztogatóit.