Kőkorszaki fogászat <br/>

Kőhegyű fúróval kezelték a beteg fogakat Ázsiában nyolcezer évvel az érzéstelenítő injekciók és a modern elektromos fúrók előtt.

Az elmúlt évek régészeti kutatásai bebizonyították, hogy 8000-9000 éve magasan fejlett civilizáció élt a mai Pakisztán területén. Növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoztak; kagylókból, ametisztből és csonttürkizből aprólékosan megmunkált ékszereket készítettek. De hogy fogorvoshoz is jártak, azt mostanáig senki sem gondolta volna.

Az amerikai University of Missouri - Columbia egyetemen dolgozó tudósok apró, ám tökéletesen kerek lyukakat észleltek a Pakisztán Baludzsisztán tartományában fekvő Mergarban talált, nyolc évezrede eltemetett fogakban. Könnyen kiderülhet, hogy a fogorvosi mesterség legősibb esetével állunk szemben. A tudósok szerint ugyanis a lyukakat a fogszuvasodás ellen fúrták.

"Elektronmikroszkóppal vizsgáltuk meg a lyukakat, és arra az eredményre jutottunk, hogy nem származhatnak baktériumoktól. Ehhez túlságosan is szabályosak és lekerekítettek" - magyarázta Andrea Cucina, az egyetem munkatársa.

Nyilvánvaló, hogy nem baktériumok okozták azokat a koncentrikus barázdákat sem, melyeket csak az elektronmikroszkópos vizsgálat mutatott meg. "A lyukak egy kisméretű, minden valószínűség szerint kőhegyű fúrótól származnak."

Mikor Andrea Cucina a szokatlan felületi hiányosságokkal tarkított fogakat felfedezte, olasz, francia és amerikai kollégáihoz fordult segítségért. Mint elmondta: bár a régészeknek számos ötletük volt, sokáig nem tudták eldöntetni, mire szolgáltak is ténylegesen a mesterséges lyukak. A fogakat az állkapoccsal együtt temették el, így hát nem azért fúrták ki őket, hogy például ékszert készítsenek belőlük. Egyes fogakon a kopásnyomokból egyértelműen megállapítható, hogy a fúrás után gazdájuk még rágott velük: tehát bizonyosan nem temetkezési rítusról van szó. Végül az sem valószínű, hogy a beavatkozás esztétikai célt szolgált volna: kevéssé látható őrlőfogakról van szó; kicsi az esélye, hogy ezekben ékszereket viseltek volna.

Cucina és kollégái azt gyanítják, hogy a lyukakba a fogszuvasodás ellen növényi részeket vagy valamilyen más anyagot helyeztek, hogy megakadályozzák a baktériumok burjánzását. Ezek a tömések valószínűleg a fogaknál kevésbé ellenálló anyagból voltak, és a talajban elbomlottak az eltemetett holttestekkel együtt.

Mivel a lyukak átmérője megegyezett az átfúrt gyöngyeikben találtakkal, a tudósok elmondták, nem kétséges, hogy a mergári emberek rendelkeztek az ilyen finom munkához szükséges ügyességgel.

"Jelenleg még nem lehetünk teljesen bizonyosak" - mondta Cucina. "De döbbenetes még belegondolni is, hogy megfelelő tudással rendelkeztek az egészségről és a fogbetegségekről, hogy képesek voltak ilyet csinálni."