A tizenkilencedik századig, amikor a nők emancipációs mozgalma kezdetét vette, szinte senki nem akadt az európai civilizációban, aki megkérdőjelezte volna, hogy a nők alapvetően különböznek a férfiaktól. Azóta hatalmasat fordult a világ: ma, amikor senki nem akad fenn egy nadrágot viselő orvosnő vagy egy cigarettázó női politikus láttán, talán épp annyira belénk rögzült a nők és férfiak azonos természetéről vallott hit, mint korábban a nők alárendeltségének tanítása. Mintha a tudományos vizsgálódás számára szalonképtelenné vált volna annak a kérdésnek a feszegetése, vannak-e veleszületett fiziológiai, netán pszichológiai eltérések a két nem között - az alapvető anatómiai különbségeken túl.
És ma bizonyosan sokan meglepődnének, ha például több női biztonsági őrrel találkoznának, mint férfival. Pedig a kutatások alapján úgy tűnik, jobban járnak azok a munkáltatók, akik ezentúl - bizonyos munkáknál - férfiak helyett nőket alkalmaznak.
Arra mindenesetre valószínűleg kevesen gondoltak, hogy a nők és a férfiak az arcfelismerés dolgában is különböznek. Svéd kutatók vizsgálatai azonban arra utalnak, hogy a két nem arcfelismerési készsége jentősen eltér egymástól. Ezúttal úgy tűnik, a gyengébb nem viszi el a pálmát. Ha a kutatók nem tévednek, és a munkaadók hisznek nekik, akkor nemsokára sokkal több női rendőrt, vámost, sőt biztonsági őrt láthatunk az utcán, mint eddig.
Egy és - |
"A legjobb női készségek jobbak, mint a férfiak legjobb készségei" - magyarázza Bigun.
- ugyanaz? |
"Bármi legyen is a feltárt különbség oka, ezentúl biztosan másként döntenék, ha olyan területen kellene két jelölt közül választanom, ahol az arcok összehasonlítása és azonosítása fontos szerepet kap. Ebből a szempontból biztosan egy női jelentkezőt választanék a vámügyi szférában, de akár még egy biztonsági őr esetében is."
[origo]
Ajánló: