Nem mindig az éhség foka dönti el választásunkat

Az állatok viselkedésére emlékeztet az embereké: madarak is, emberek is lemondanak "össznyereségük" megnöveléséről a befektetés biztonságának kedvéért. Azaz hajlamosak a kicsiny jutalmat választani a későbbi busás nyereség helyett. De az etológiai kísérletek igazolják a közgazdasági várakozások bonyolultságát is, mert állat is ember is - adott körülmények között változtat első beidegződésén.

Többet ér a biztos, de csekély haszon, mint a nagy nyereség - nagy kockázattal. Ezt az általános, minden élőlényre érvényes mentalitási-viselkedési törvényt igyekezett egy etológiai kísérletsorozattal feltérképezni Ernst Fehr, svájci tudós, aki a Nature-ben megjelent cikkében számol be tapasztalatairól. - természetesnek látszó viselkedésről próbálták megállapítani a kísérletezők, van-e érvénye az emberi gondolkodási szabályoknak a magasabb intelligenciával nem rendelkező élőlények világában? Vagyis atavisztikus, minden élőlényre érvényes gondolkodási sémák jellemzik-e ebben a tekintetben az embert?

A bankárok befolyásolni szeretnék a takarékossági és felhalmozási szokásokat, s az állatlélektan képviselőinek közreműködését kérték, hogy tanácsaikat felhasználva szabjanak meg hitel-, számoljanak ki és mérlegeljenek kamatfeltételeket. Teszik ezt annak tudatában, hogy az emberek a megtakarításokkal, hitelekkel kapcsolatos döntéseiket, táplálkozásukkal összefüggő szokásaikat racionális, jövőbe tekintő gondolkodással alakítják ki, sőt családot is a jövőt mérlegelő elemzések birtokában alapítanak.

Lássuk, mi tapasztaltak az etológusok? Kísérletüket tervezve, megalkottak kiéheztetett galamboknak egy elmés szerkezetet, amelybe két érzékeny pedált építettek be. A kísérleti állatok választhattak két lehetőség között. Az első pedál megnyomása esetén a madarak két másodpercig falatozhattak egy szöcskéből, mégpedig azonnal. Ellenben a másik pedált taposva, négy másodpercnyi várakozás után már négy további másodpercen át élvezhették volna a szöcskelakomát. A kísérletbe bevont galambok túlnyomó része az azonnali, de csekélyebb előnnyel kecsegtető pedálnyomkodást részesítette előnyben. Közgazdász módra így fogalmazhatnánk: a madarak "szubjektíve leértékelték" a több előnyt nyújtó, később kamatozó lakmározási változatot. A kísérletek során azonban tisztázódott, hogy a galambok "gondolkodására" mégsem a "mohóság" leegyszerűsítő sémája jellemző. Egy további kísérletsorban nem kapták meg két másodperc múlva a pedálnyomkodás jutalmát, hanem csak valamivel később, de ezzel arányosan kitolták a nagyobb jutalom fogyaszthatóságának időtartamát. S a galambok "esze járása" lassan, fokozatosan megváltozott: elsajátítva a nyerési szabályokat, az esetek nyolcvan százalékában a második pedált nyomkodták. Azaz hajlandók voltak kivárni a megemelt jutalmat.

Az emberi és az állati viselkedésben mutatkozó hasonlóságokból e tekintetben is levonható egyszerű tanulság. A vadon élő állat ugyanis, mielőtt megkapná kivárásának jutalmát, könnyen elpusztul a természet viszontagságai közepette. De az ember se alhat nyugodtan kedvezően civilizált körülmények között, kamatozó kötvénnyel a zsebében. Ha a kockázat a kötvény futamidejétől függően változik, akkor a betétes folyamatosan leértékel, és nem vár ki a végtelenségig.

Megszólalásig hasonlítana egymásra az emberek és a galambok viselkedése? Sok banki kliens, ha csekély kamat várható holnap, de busás jutalom egy év múlva, biztos a kisebb, de biztosabb kamatra spekulál. Ha azonban a kis jutalomért már egyéves türelemmel kell fizetnie, a nagyobb hozamra pedig két évet kell várnia, az idő függvényében az emberek is inkább hajlandók viszonylag hosszú időn át várakozni. De a kockázati tényezők sokasodása esetén a banki kliensek viselkedése kiszámíthatatlanná válik.

Nem csak a pénzvilág képtelen a befektetési kockázatokat lineárisan mérlegelni. Minden viselkedési szférában mutatkoznak kiszámíthatatlan tényezők. Ha például egy kábítószerfüggő kielégítette drogigényét, többnyire úgy gondolkodik, hogy felhagy azzal a szerrel, amely hosszú távon kikezdi egészségét. Amikor azonban kiéhezett a drogra, viselkedése kiszámíthatatlan.

A türelem és a türelmetlenség mértéke nehezen meghatározható állatnál és embernél egyaránt. A közgazdász matematikusok éppen ezért az időtényező "leértékelődésének" kutatásához segítségül hívnak különböző rokontudományokat. S a természettudományi alapkutatások segíthetnek alkalmanként a hosszú távú emberi érdekérvényesítés lélektanának megértéséhez.

Strehó Mária
A szerző matematikus, Hevesi Endre-díjas