Minden eddiginél ősibb múmia-lelet Egyiptomban

Március 30-án, vasárnap a Kairó környéki sivatagi ásatások során egyiptomi archeológusok egy cédrusfából készült koporsóra s benne csontmaradványokra bukkantak. A lelet a maga ötezer évével a mumifikálás legkorábbi nyoma Egyiptomban - állítják a régészek.

Forrás: ORIGO

(A fotó csak illusztráció)

A csontokat a korai mumifikálások során gyakorta használt gyanta, valamint bőrmaradványok borítja. "Ez a lelet a legkorábbi bizonyítéka az egyiptomi mumifikálásnak" - nyilatkozta Zahi Hawass, az egyiptomi régészeti ásatások vezetője. A koporsót annak a több mint húsz, sártéglából készült sírnak egyikében találták, amelyek az egyiptomi I. dinasztia idején, Kr. e. 3100 és 2890 között élt hivatalnokoknak emeltek - tájékoztat Hawass.

Az egyiptomi mumifikálási technikák az évszázadok során sokat fejlődtek, a fejlettebb eljárások komoly kémiai és anatómiai ismereteket feltételeznek. A korai egyiptomiakról úgy tartják, hogy Kr. e. 2613-2494 között használták a balzsamozási eljárást. A holtak tartósításának leghatékonyabb módszereit Kr. e. 1567-1200 alkalmazták, ennek köszönhető például, hogy II. Ramszesz alakja mind a mai napig látható a Kairói Múzeumban. Kr. e. 1085-945 a mumifikálás eszközei még kifinomultabbakká váltak - a belső szerveitől megtisztított, vegyszerekkel kiszárított és vászonpólyába tekert testet felékszerezték, hogy elriasszák a gonosz szellemeket.

"Folytatjuk az ásatásokat, hogy minél többet tudjunk meg a hivatalnokok sírjairól" - mondta Hawass.

KAPCSOLÓDÓ CIKK