Végre igazán beindul a földön kívüli értelem utáni kutatás<br/>

Az állandó anyagi problémákkal küzdő SETI-programnak óriási lökést ad az a hatalmas új teleszkóprendszer, amelynek jelentős részét Paul Allen, a Microsoft társalapítója finanszírozza.

A Földön kívüli élet kutatásának egyik részeként határozható meg a SETI, ami a Search for ExtraTerrestrial Intelligence szavak kezdőbetűiből összeállított rövidítés, és magyarul a "földön kívüli értelem kutatása" kifejezéssel helyettesíthető. Fontos megjegyezni, hogy távolról sem az ufológiáról van szó. A SETI-program a csillagászattal és az űrkutatással áll a legszorosabb kapcsolatban.

A SETI részletes leírását korábbi cikkünkben olvashatja.

A SETI-kutatások legalkalmasabb eszközei a rádiótávcsövek, melyek legnagyobbja Puerto Rico szigetén, Arecibóban található. Átmérője 305 m. Komoly tévedés lenne azt hinni, hogy kimondottan SETI-célokra szolgál, de többéves vita után jelenleg SETI-programot is végrehajt, méghozzá az eddigi legnagyobb szabásút. Ez a NASA Phoenix-programja, amelynek eredetileg két része lett volna, ám az USA Kongresszusa nem támogatta anyagilag. Így a teljes égbolt lefedésére irányuló (sky survey, SS) rész nem valósulhatott meg, ellentétben az előre meghatározott objektumokat vizsgáló célzott kutatással (targeted search, TS), aminek a költségeit végül is magántőkéből fedezik.

Új távlatok

A Phoenix mellett egy új, még nagyobb szabású program megvalósításának lehetősége kezd körvonalazódni. Ennek keretében a SETI végre olyan nagy teljesítményű távcsőrendszerre tesz szert, amely a hét minden napján, a nap 24 órájában kizárólag a földön kívüli értelem utáni kutatásokat szolgálja. A korábban "egy hektáros teleszkópként" (One Hectare Telescope, 1hT) ismert távcsőrendszert a közelmúltban "Allen-teleszkóhálózat"-ra (Allen Telescope Array, ATA) nevezték át, méghozzá igen prózai okok miatt: a megvalósítás 26 millió dollárra rúgó költségéből 11,5 milliót Paul Allen, a Microsoft társalapítója fedez.

A távcsőrendszert a SETI Intézet és a Kalifornia Egyetem (Berkeley) közösen építi meg, ugyanis a hálózatban működtetett rádióteleszkópok egyidejűleg hajthatnak végre SETI-kutatásokat és rádiócsillagászati feladatokat. A szakemberek egy olcsó, de hatékony műszeregyüttes létrehozására törekednek, amelyben várhatóan 700, egyenként mindössze 4 méter átmérőjű teleszkóp kapcsolódna össze. A teleszkópok pontos számát és elhelyezésük módját egy 7 tagból álló, jelenleg már üzemelő próbarendszer (Rapid Prototype Array) eredményei alapján állapítják meg (lásd a felső képet). A konstrukció nagy előnye, hogy a későbbiekben újabb antennákkal egyszerűen bővíthető. A rendszer működtetésének megkezdését 2005-re tervezik.

Az ATA a Phoenixnél több mint háromszor szélesebb frekvenciatartományban működik (1000-10 000 MHz), mintegy tízszer több távcsőidőt biztosítva a kutatásokhoz. Az eddigi gyakorlattól eltérően a hálózat több objektum egyidejű vizsgálatát végzi. A vizsgált objektumok (közeli csillagok) száma így kb. 100 ezerre, a későbbiekben pedig akár 1 millióra bővíthető ki (a célterület nagysága a Phoenix-programhoz viszonyítva a bal oldali ábrán látható). Négy évtizedes története során a SETI először lesz képes arra, hogy igazán hatékony és átfogó kutatásokba kezdjen.

SETI otthon

Ma már távcső nélkül is bekapcsolódhat bárki a SETI-kutatásokba, méghozzá az arecibói rádióteleszkóp programjába. A NASA SETI at Home kísérletének ugyanis az a lényege, hogy a setiathome.ssl.berkeley.edu internetcímről ingyenesen letölthető program automatikusan letölt egy adatcsomagot az arecibói távcső adataiból, kiértékeli azokat, majd az eredményt visszaküldi a NASA-nak.

A programról és eddigi eredményeiről korábban már beszámoltunk az [origo]-ban. A SETI at Home hazai, magyar nyelvű oldalai a http://seti.index.hu/ címen érhetők el.

Ajánló:

Angol nyelvű sajtóanyag a SETI Intézet honlapján. A Berkeley Egyetem Rádiócsillagászati Laboratóriuma.

Korábban:

A Francia Tudományos Akadémia 1891-ben százezer frank jutalmat ígért annak, aki 10 éven belül kapcsolatot teremt egy földön kívüli civilizációval. A Marsot kizárták a pályázatból, mert az "túl könnyű feladat lett volna". Részletes áttekintés a témában.