Beckham rosszul csavarná a labdát a Marson

Vágólapra másolva!
Vajon tudna-e David Beckham a Marson is olyan fantasztikusan csavart szabadrúgásgólokat lőni, mint amilyeneket földi mérkőzéseken szokott? Svéd fizikusok számításai szerint nem, ott ugyanis másképp viselkedne a labda.
Vágólapra másolva!

A góllövéssel nem lenne gond, a labda ott is meglepné a kapust - de Beckhamet is, mert amit ő jobbra csavarodó labdának szánna, az a Marson balra fog kanyarodni. A fizikusok persze nem Beckham rúgótechnikáját elemezték, témájuk sokkal prózaibb volt: a ritka gázban mozgó forgó gömbre ható erőket számították.

Forrás: EPAA labdajátékokban jól ismert jelenség, hogy az elrúgáskor, elütéskor megpörgetett labda nem egyenesen száll, hanem elkanyarodik, elcsavarodik, megkeserítve ezzel az ellenfelek életét. Csavart labdák egyaránt gyakoriak a futballban, a golfban vagy az asztaliteniszben. Némi leegyszerűsítéssel úgy képzelhetjük el a jelenséget, hogy a repülő labdát örvénylő levegő veszi körül. Ez az örvénylés a labda egyik oldalán megnöveli, a másik oldalon viszont csökkenti a labdával szembeni légáramlás erősségét, a két oldalon tehát eltérőek lesznek a nyomásviszonyok. A labda két oldala közti nyomáskülönbség okozza az egyenes röppályáról való letérést, a kifliszerű elkanyarodást. A labda mindig a pörgésirányával egyező irányba térül el.

A Real vinné a Fergusont leköpő Beckhamet/sport/focivilag/20030218folytatodik.htmlAngol lapértesülés szerint a Real Madrid és az AC Milan labdarúgócsapatának illetékesei "ugrásra készen" figyelik a David Beckham és Sir Alex Ferguson közötti legújabb affér fejleményeit, mert mindkét klubnál szívesen látnák a klasszist.

A Mars légköre a földihez képest nagyon ritka (mintegy százszor ritkább). Élni, tehát futballozni is csak nehéz védőöltözetben lehetne, de ettől most tekintsünk el, csak a labda mozgását figyeljük. A ritka levegőben a gázmolekulák ritkán ütköznek egymással, két ütközés között a futballlabda átmérőjénél nagyobb utat is megtesznek szabadon. Ezért a labda egyik fele - a repülési irányba néző fele - több molekulával ütközik, mint a hátsó fél. A labdába ütköző molekulák visszapattannak, mégpedig a labda pörgésével egyező irányba. A teljes rendszer impulzusának viszont meg kell maradnia, ezért a labda az ellenkező irányba térül el. Közepes gáznyomás esetén a kétféle - a pörgésirányba illetve azzal szembe mozgató - hatás kiegyenlítené egymást, és a megpörgetett labda is egyenesen szállna.

Jéki László