A misztikus magyar rend

2015.12.31. 20:04

Bár a pálosok rendházai egykor behálózták az egész Kárpát-medencét, a szerzetesrendnek az évszázadok során számtalan megpróbáltatást kellett kiállnia. A vértanúhalált szenvedett páterek sorsa azonban nem csupán egy szomorú történet, hanem hű tükre a magyar szerzetesrendek, a magyar ellenálló katolikus egyház és az egyetemes katolicizmus történelmének.

Az egyetlen magyar alapítású rend

Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae (Első Remete Szent Pál Rendje), így hangzik latinul az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrend teljes neve, amelyet a 13. században a nagy tudású Boldog Özséb esztergomi kanonok alapított, amikor egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket.

A 13. századi pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend

Forrás: marianosztra.hu

Özsébet a szerzetes életéről trilógiát író Tormay Cécile a királyi családdal hozta rokonságba, és P. Gyöngyösi Gergely pálos történetíró szerint is előkelő körökben születhetett.

A szerénységéről híres Özséb az esztergomi káptalani iskolában tanult,

ahol figyelme hamarosan a tudomány és a hit irányába fordult.

Boldog Özséb, a rendalapító portréja

Forrás: bacskaplebania.hu

Jótettei miatt általános megbecsülés övezte, híres volt szeretetéről és nagylelkűségéről, házába fogadta a szegényeket, ápolta a betegeket, és gondozta a városlakók lelkét.

1246-ban azonban minden tisztségéről lemondott, vagyonát szétosztotta, és egy barlangba költözött,

ahol a monda szerint isteni üzenetet kapott. Látomásában tüzes lángnyelvek közeledtek, melyek a barlangban letűzött keresztben egyesültek. Ekkor gyűjtötte maga köré a remetéket, és megalapította első monostorát.

Nehéz út az elismerésig

Bár 1262-ben IV. Orbán pápa jóindulattal fordult a rendhez, ám az általa indított klerikus vizsgálat negatív eredménnyel zárult. A rend másik pártfogója, Aquinói Szent Tamás sem teljesítette kérésüket, hogy átvehessék az Ágoston-rend reguláját.

Sem IV. Orbán pápa, sem Aquinói Szent Tamás nem támogatták a rend elismerését

Forrás: Wikimedia Commons

A rend hivatalos elismerésére még évtizedeket kellett várni. „Az Árpád-ház kihalása (1301, a szerk.) után a magyar királyi trónért folytatott harcokban a magyar papság, így a magyar érzelemtől fűtött pálosok is a pápa által támogatott Anjou Károllyal kerültek szembe” – írja dr. Bertalan Péter 

Károly Róbert a képes krónikában

Forrás: Wikimedia Commons

A pálos rend és az állambiztonság küzdelme című, a közelmúltban megjelent könyvében. A kiváló bíboros diplomata, Gentilis 1308-ban és 1309-ben kelt okleveleiben a pálos rendet mentesítette a püspöki fennhatóság alól, majd 1319-ben Károly Róbert közbenjárására a rendet megerősítették minden szerzett birtokában. A rend ezután kezdett terjeszkedni; a Kárpát-medencében, az adriai tengermelléken, Lengyelországban és Ausztriában új pálos kolostorok létesültek. Nevükhöz fűződik a világhírű czestochowai kolostor alapítása is, ahol a Fekete Madonna ikonját őrzik.

Gazdasági csomópontok

A pálos rend okosan, jól megválasztott helyszíneken felépített rendházai a középkorban behálózták az egész országot, és az akkori gazdasági életben fontos csomópontokat jelentettek. Európa éghajlatának enyhülése és a mezőgazdaság számára kedvező feltételek hozzájárultak az agrárium fejlődéséhez – mutat rá Bertalan Péter. A katolikus egyház az egyetlen olyan intézmény, amely birtokai miatt évszázadokon át szoros kapcsolatban állt ezzel a fontos gazdasági ágazattal, amely az emberi megélhetés alapvetően fontos termékeit állította elő.

A nagyvázsonyi középkori pálos kolostor romjai

Forrás: Wikimedia Commons

Ebben a fejlődésben töltöttek be meghatározó szerepet a szerzetesrendek,

amelyek közösségi ereje és a termelő jobbágyokkal való szoros kapcsolata erőteljesen segítette a történelem során a Kárpát-medencében megmaradó magyarságot. A pálos rend először közép-európai, majd hamarosan európai renddé vált.

Pálosok a csúcson

A mátyási reformok jó hatással voltak a gyorsan fejlődő pálos rend életére is. Mátyás király1457-ben történt trónra lépésével folytatódott a rend és a király hagyományosan jó viszonya,

a pálosok kulturális tevékenysége és fegyelme kiváltotta a reneszánsz uralkodó rokonszenvét.

Tekintettel a rend erősödésére, a király 1475-ben azt kérte IV. Sixtus pápától, hogy a Szent Márk-templom bíborosát nevezze ki a pálosok protektorává, aki így a rend érdekeit a római kúriában is képviselni tudta.

Mátyás király kifejezetten támogatta a pálos rendet. A király fametszetes portréja a Thuróczy-krónika 1488-as brünni kiadásában

Forrás: Wikimedia Commons

Mi több, Mátyás trónra lépésének első évében több pálos kolostort is felmentett az adózás alól. A pálosoknak több jobbágytelket és monostorokat (például Zsámbékon és Csúton) adományozott. A király hitvese, Beatrix számos gazdasági kedvezménnyel támogatta a rendet. Mindezek összefüggésében talán nem is tűnik furcsának az az egybeesés, hogy mind a pálos rend, mind Mátyás király címerében helyet kapott a holló. Az égi madár a hitvilág szerint az isteni világgal áll kapcsolatban.

A rend viszontagságai

A pálosok szervezete, példamutató gazdálkodása, gazdag kulturális és irodalmi élete egészen a 16. századig sikertörténet. Az országba betörő török hódítók Budára vonulva számos pálos monostort kifosztottak és felégettek, rengeteg szerzetest megöltek vagy megsebesítettek.

I. Szulejmán szultán portréja. A török hódoltság a pálos kolostorokat sem kímélte

Forrás: AFP

A kor egyik meghatározó pálos szerzetese volt Fráter György, a kor kitűnő diplomatájának alakja is megjelenik például az egyik legismertebb magyar regényben, az Egri csillagokban (a könyv 2005-ben elnyerte Magyarország legkedveltebb regényének címét).

Fráter György portréja

Forrás: Wikimedia Commons

„A háborúk és szűkös termés miatt sanyarú időszakban bőkezűsége által a nép iránt úgy tűnt fel, mint enyhítője és vigasztalója az elnyomorodott népnek, s egyszersmind fegyverrel a közbátorság és csend előmozdítására nézve is jótékonyan hatott” – jegyezték fel a korabeli források Fráter Györgyről, az Erdélyi Fejedelemség egyik vezető politikusáról, aki a szultán „híveként” a diplomácia eszközeivel próbálta az ország ellen folytatott támadásokat leszerelni, ám I. Ferdinánd 1552-ben meggyilkoltatta az alvinci kastélyban.

II. József 1786-ban feloszlatta a rendet

Forrás: Origo

Néhány évtized alatt a pálos kolostorok elnéptelenedtek, és csak a 17. század első felében települtek vissza Magyarországra. Az újjászervezett rend tevékenységét azonban a felvilágosodás hatása alatt álló II. József császár nem ítélte hasznosnak, így politikai megfontolásból 1786-ban feloszlatta.

Felszámolás állami erőszakkal

A magyar szerzetesrendek 1945 utáni drámai, állami erőszakkal történő felszámolása megrázó történet.

A világháború utáni éveket Magyarországon sajátos kettősség jellemezte, ami nem kedvezett a pálosoknak sem.

A többpárti koalíciós politika intézményesülő rendjében egyidejűleg volt jelen a „demokrácia reménye” és a „lopakodó diktatúra” – emeli ki dr. Bertalan Péter, aki a pálosok egész országot behálózó történetét a magyar történelem egyik nagyon fontos részének nevezi.

Az úgynevezett népi demokrácia időszakában futószalagon gyártották a koncepciós pereket, amelyek kiemelt célpontját alkották az egyházi vezetők, köztük Mindszenty hercegprímás és Grősz József kalocsai érsek elleni koholt perek

Forrás:Keresztény Network

A jogalkotás igen tág lehetőséget adott az ítélkező bírónak az úgynevezett hóhértörvényben. Elkezdődtek a halálos ítéletek olyan koholt indokokkal, mint például a „dolgozó nép szabadsága” elleni támadás.

A népbíróság ítélete nyomán három szerzetes elleni eljárás zárult halálos ítélettel és kivégzéssel:

Vezér Ferenc pálos, Sándor István és Zana Albert szalézi szerzeteseket várta a kötél általi halál. 1950-ben két hónap leforgása alatt 2300 szerzetesnek és 8800 szerzetesnőnek kellett elhagynia a szerzetesházakat, a pálos kolostorokból nem hagytak meg semmit.

Cseppben a tenger

A kommunista politikus, Révai József (a Rákosi-korszak meghatározó ideológusa) 1951. május 4-én „hadüzenetet” intézett a magyar katolikus egyház egésze, benne a pálosok ellen is. 

Vezér Ferenc pálos rendi szerzetest 1951-ben koholt vádak alapján tartóztatták le.

Eredeti nevén Vizer Ferenc lelkipásztorként működött Pécsett, a budapesti Sziklatemplomban és Pálosszentkúton. Részt vett a magyarországi pálos rendtartomány vezetésében, amiért a kommunista hatalom több alkalommal próbálta perbe fogni és megtörni.

Révai József, a Rákosi-korszak hírhedt négyes fogatának egyik oszlopos tagja és kommunista főideológus (a képen középen, szemüvegben) vezényelte az egyházak elleni hadjáratot

Forrás: ELTE

Ügyét a Grősz József kalocsai érsek elleni perhez csatolták, Bertalan Péter szavai szerint „mellék főperként, vagy fő mellékperként”, majd az eljárás folyamán megkínozták, végül halára ítélték és kivégezték. Pere többek közt  azt volt hivatva „bizonyítani” a koholt vádak alapján, hogy ellenforradalmi szervezetet épített ki, és az úgynevezett népi demokrácia ellenségeivel szövetkezett, megszegte a kommunista állam törvényeit.

A pécsi pálos templom

Forrás: Wikimedia Commons

Vezér Ferenc becsületes, kiváló ember volt, ártatlansága tudatában töretlenül és szilárdan képviselte hitét – hangsúlyozza a kötet, amely újszerű kutatási módszerek alapján, a társadalmi hálózati modellek bemutatását ötvözi a történeti pszichológiával. Ezt a komplex inter- és multidiszciplináris tudományos szemléletet használja, hogy végül a puzzle-hoz hasonlóan álljon össze a teljes kép. Vezér Ferenc bűntelensége és hite példaképül állítható a mai kor számára.

Modern kori rendtörténet

A Hálózatok szorításában alcímet viselő könyvben a mártírhalált halt Vezér Ferenc alakján, életútján keresztül ismerheti meg az olvasó a Horthy-rendszert, a szerzetesrendek hálózatát, a mártír páterek sorsát és a „puszták népének” egyszerű jellemét.

A pálosok történetéről szóló, a 18. század derekán kiadott könyv

Forrás: Wikimedia Commons

Újdonsága, hogy a jogi folyamat teljes szintéziseként mind a nyomozati szakasz, mind a vádemelés, az ítélethirdetés és a rehabilitáció is megtalálható benne.

Pálos könyvtár

Forrás: Wikimedia Commons

„Ma rengeteget veszekedtem az oroszokkal. Csodálom, hogy még ezután is élek, de megmutattam, hogy egy magyar pap híveit nem hagyja el, és krisztusi, jó pásztor, aki nem ijed meg a ragadozó farkasoktól” – írja 1945. január 8-án kelt naplójában Vezér Ferenc, és e sorok jól tükrözik személyiségét. A memoár bejegyzései szerint a fokozódó bátor ellenállást a tanyasiak részéről maga a pálos pap helytállása erősítette.

A Gellért-hegyen lévő pálos sziklakápolna

Forrás: Wikimedia Commons

A megszállók és a velük szövetséges helyi kommunisták indulatait népszerűsége és vádlói szerint állandóan hangoztatott állítólagos „oroszvadászata” válthatta ki.

Érdemes Pálosszentkúton járva a pálosok kegyhelyét meglátogatni,

ahol a templom bal oldali üvegén a felirat szerint  „Szent” Özséb alakja látható, ám a kép az újabb kutatások szerint feltehetően nem a rend alapítóját, Boldog Özsébet ábrázolja, hanem Vezér Ferencet, akit csak 2012. április 30-án temethettek újra.

(Jeki Gabriella összeállítása)

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK