Gyilkos tárgyak a bíróság előtt

2016.02.13. 21:29

Az emberi igazságszolgáltatás története tele van furcsaságokkal. Olykor borzalmas igazságtalanságokat követtek el a törvény nevében, elég csak a boszorkányperekre gondolni, de akadtak mai szemmel nézve humoros esetek is. Ezek közé tartozott az a gyakorlat, hogy az emberek haláláért felelős tárgyakat, például egy szobrot vagy kordét, perbe fogtak és elítéltek gyilkosságért.

Pár napja New Yorkban egy tragikus baleset akadályozta a reggeli közlekedést. Egy hirtelen széllökés felborított egy 170 méter magas darut, amely halálra zúzott egy a parkoló autójában ülő 38 éves férfit.

Noha egyelőre még senkit sem találtak felelősnek az eseményért, a régebbi időkben valószínűleg már bíróság elé állították volna magát a darut., írja az Atlas Obscura ismeretterjesztő oldal.

A híres bokszoló...

Nagyon régi időkre – konkrétan az ősi görögökig – nyúlik vissza az a gyakorlat, amikor úgy vélték az élettelen dolgok is törvény előtti felelősséggel tartoznak az általuk okozott emberhalálért.

Nehéz megmondani, mennyire volt gyakori az ilyen eset, de Platón Törvényeiben hivatkoznak erre.

Pauszaniasz, a Kr. u. 1. században élt utazó és krónikás Görögország leírása című, magyarul is megjelent munkájában bukkan fel az első ismert élettelen gyilkos: egy atléta szobra. A Thászoszi Theagenész nagyra becsült bokszoló volt, aki a fizikai erő egyfajta hírességévé vált, még arról is terjedtek pletykák, hogy Héraklész fia.

Platón korábban az élettelen dolgoknak is felelősségük volt

Forrás: Wikimedia Commons

Élete folyamán rengeteg győzelmet ért a különböző versenyeken, többek közt az olimpiai játékokon is. Ezzel természetesen nemcsak rajongókat, hanem ellenségeket is szerzett magának.

… és a gyilkos szobra

Theagenész halála után szobrot emeltek a férfiról. Pauszaniasz beszámolójából tudjuk, hogy egyik legyőzött ellenfele minden éjjel felkereste a szobrot és megkorbácsolta egyfajta tehetetlen posztumusz bosszúvágytól hajtva. Noha a szobor élettelen volt, egyik éjjel visszavágott: rádőlt Theagenész ellenségére és megölte őt.

Az ellenfél fia ezután megvádolta a szobrot, hogy megölte az apját. Az ókori görög bíróságok nézete az volt, hogy

minden gyilkosságot meg kell büntetni, tekintet nélkül arra, hogy élő személyek vagy élettelen dolgok követik el,

ezért a fiú megnyerte a pert.

Mivel a szobrot nem tudták megbüntetni, ezért egyszerűen „visszaadták az isteneknek”, azaz beledobták a tengerbe.

Nem világos pontosan milyen gyakran fordultak elő szoboréhoz hasonló perek, de Pauszaniasz beszámolója egyáltalán nem úgy festi le az eljárást, mint, ami különösebb furcsaság lett volna.

Theagenészről azt állították, hogy Héraklész fia

Forrás: Wikimedia Commons

A bűnös tárgy az Istené

Ám még ezt is lehetett fokozni: Európában létezett ugyanis a középkorban a „deodand” jogintézménye, ami azt jelentette, hogy az emberölésben „vétkes” vagy abban „közreműködő” tárgyakat is „ki lehetett végezni”; ha például egy fa rázuhant egy emberre, a fát elégethették, ha valaki késsel vagy karddal ölt meg egy másik embert, a kést vagy a baltát kettétörhették, kicsorbíthatták vagy beolvaszthatták. Ez azonban nem volt jellemző, gyakoribb volt a pénzbeli jóvátétel.

A joggyakorlat kezdetét a 11. század környékére teszik. Angliában a deodand olyan tulajdont jelentett, amelyet át kellett adni a koronának (és ily módon Istennek) azért, mert valaki halálát okozta. A deodand kifejezés a latin deodandum szóból ered, amelynek jelentése Istennek átadandó.

Amikor a tárgyakat Isten és az ország zálogának nyilvánították, az esetek többségében nem a „bűnös” tárgyat, hanem annak pénzbeli értékét kellett átadni. A kormány ez után a tárgyakat vagy a pénzt elvben jótékony célokra fordította, de ez szinte sosem valósult meg.

A halálos dézsa

Jellemző erre a joggyakorlatra egy 1267-ből származó esetbeszámoló. A feljegyzés szerint egy mosónő fejjel előre beleesett egy forró vízzel teli nagy edénybe. Egy ott lévő szolgáló megpróbálta kihúzni őt, de ő is beleesett a dézsába. Végül egy harmadik szolgának sikerült kihúzni mindkettőt, a mosónő azonban olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy két napra rá eltávozott az élők sorából. A halálos baleset miatt a „bűnös” dézsát (vagy inkább a pénzbeli értékét) átadták a városnak. Az edény deodand lett.

Mosonők is jártak már pórul gyilkos dézsa miatt

Forrás: Fortepan

Noha az ítélkezést komolyan vették, úgy tűnik, hogy a deodand ítéletek zöme nem jelentette a tárgyak valódi megbüntetését (állatok esetében más volt a helyzet) annak ellenére, hogy a vádbeszédek alatt a megvádolt tárgyakat általában a tárgyalás közepére helyezték.

Társadalmi megnyugvást hozott

Ezeknek a pereknek a szociális értelmét egy amerikai ügyvéd és jogtörténész, Paul Schiff Berman világította meg egy 1994-es írásában.

Az állatok és élettelen tárgyak ellen lefolytatott tárgyalások lehetővé tették a közösségnek, úrrá legyen azon zavarodottságon, amelyet az egyébként az

ijesztőnek és kontrollálhatatlannak tűnő események okoztak.

A kaotikus és fájdalmas történések így az emberi igazságszolgáltatás hatálya alá kerültek, és a közösség morális értékítéletét tükröző eljárás lecsillapította a kedélyeket.

Az élettelen dolgok feletti ítélkezés egyszerűen kielégítette az erkölcsi igazságérzetet, és megadta az embereknek azt az érzést, hogy igazságos világegyetemben élnek.

Kora újkori angol bíróság

Forrás: Wikimedia Commons

Minden halálnak értelmet adott függetlenül attól, mennyire volt az véletlenszerű vagy érthetetlen.

Csak a 19. században törölték el

Az Egyesült Királyságban egészen 1846-ig érvényben voltak a deodand törvények. Végül akkor törölték el ezeket, amikor a figyelem középpontjába kerültek az abban az időben egyre szaporodó vasúti halálesetek miatt. Ekkor végleg kiderült, hogy nem felelnek meg a modern kor körülményeinek.

Ennek ellenére

az amerikai törvényhozásban még néha felbukkannak ilyen jellegű ügyek.

1974-ben egy Puerto Ricó-i halászbárkát vádoltak meg kalózkodással. A hajó tulajdonosát és működtetőjét a legfelesőbb bíróság felmentette minden bűncselekmény vádja alól, de a hajót bűnösnek találták kalózkodásban való részvételben, és elkobozták. Különös módon jutott érvényre az igazság.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra