Szép akasztott emberből lett birodalmi külügyminiszter

2016.11.14. 22:18

Gróf Andrássy Gyula a szabadságharc honvéd ezredese, az 1850-es évek párizsi szalonjainak szépasszonyok szívét megdobogtató „egzotikus” nagyvilági emigránsa halálra ítélt „lázadó rebellisből” vált a magyar história és a nemzetközi diplomáciatörténet jelentős alakjává. Andrássy grófot kereken száznegyvenöt éve, 1871. november 14-én nevezte ki az uralkodó, I. Ferenc József császár az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legfontosabb posztjára, közös külügyminiszternek.

Andrássy Gyula grófra, a kiváló politikusra nemcsak elismert közszereplőként, hanem egyfajta 19. századi nagyvilági celebként tekintettek már a kortársak is. Az utókor ugyanígy őrzi emlékezetében, ápolva és életben tartva az évszázados történelmi pletykákat a fess Andrássy és a szépségéről messze földön híres császárné, Wittelsbach Erzsébet, Sissi állítólagos titkos románcáról. A magyar főváros legszebb, a világörökség részét alkotó sugárútja viseli nevét, és személye az Osztrák–Magyar Monarchia talán legpezsgőbb korszakának vált máig élő szimbólumává.

Váteszként szólt a „legnagyobb magyar”

A romantika korszakának nevezett 19. század igencsak romantikus életutat befutott híres szülötte, Andrássy Gyula 1823. március 23-án látta meg a napvilágot Kassán (más források szerint Tőketerebesen) gróf Andrássy Károly és gróf Szapáry Etelka gyermekeként.

Apja haladó szellemű, liberális elkötelezettségű, ellenzéki nézeteket valló arisztokrata volt,

így nem csoda, hogy az ifjú Gyula gróf is erősen hazafias nevelésben részesült.

Gróf Andrássy Gyula portréja (Benczúr Gyula festménye)

Forrás: Wikimedia Commons

A kiváló képességű ifjú arisztokrata a Pesti Egyetem jogi fakultásán hallgatott állam- és jogtudományokat, egyetemi tanulmányai után – a kor főúri családjainak szokását követve – hosszabb külföldi útra ment. A lázas reformkorszakban, az 1840-es évek derekán ismerkedett meg gróf Széchenyi Istvánnal, aki rendkívül nagy hatást gyakorolt a fiatal főnemesre, és akit élete végéig legfőbb példaképének tartott.

Andrássy Károly, Gyula gróf édesapja (Borsos Miklós portréja)

Forrás: Fj Mol

A „legnagyobb magyar” felismerte az ifjú grófban rejlő ígéretes talentumot, és nagy jövőt jósolt a már fiatalon igen tehetségesen politizáló Andrássy Gyulának: „... minden lehet belőle, még Magyarország nádora is” – vélekedett róla Széchenyi, valóban a jövőbe látva. Andrássy mindössze huszonnégy éves korában, 1847-ben lépett ki az országos nagypolitika színpadára, Zemplén vármegye országgyűlési követeként.

Gróf Széchenyi István meglátta a politikai talentumot Andrássy Gyulában
(Barabás Miklós portréja 1844-ből)

Forrás: Wikimedia Commons

Az országgyűlésben követként (képviselőként) Kossuth Lajos politikáját támogatta.

A rákövetkező évben, a márciusi forradalom reményteljes kibontakozásának idején, 1848 áprilisában választották meg Zemplén vármegye főispánjává.

Zsófia megbuktatja „jóságos” Ferdinándot, és fiát ülteti trónra

A magyar forradalom fegyveres leverési kísérlete ellen kibontakozó szabadságharcban Andrássy gróf szinte az első pillanattól fogva részt vett. Amikor Jellasics horvát bán vezénylete alatt a császári csapatok betörtek Magyarországra, Andrássy is hadba szállt mint a vármegyei önkéntes nemzetőrség parancsnoka, és csapata élén vett részt Móga altábornagy seregtestében az 1848. szeptember 29-én Pákozdnál lezajlott, Jellasicsra vereséget mérő ütközetben.

Az ifjú Andrássy gróf az 1840-es években (Egykorú litográfia)

Forrás: Wikimedia Commons

Az ókonzervatív és fia császári trónra helyezéséért bármire képes Zsófia főhercegnő udvari kamarillájának intrikái nyomán a Bécsben kitört palotaforradalom 1848. december 2-án elmozdította a „lázadó magyarokkal” szemben túlságosan erélytelennek tartott V. Ferdinánd császárt.

Zsófia főhercegnő és a gyermek Ferenc József

Forrás: Wikimedia Commons

A „jóságos Ferdinánd” helyébe – a jogos trónöröklési rendet megkerülve – Zsófia 18. életévét éppenhogy betöltött fiát, Ferenc József főherceget ültették,

ám ezekben a vészterhes hónapokban az ifjú császár helyett ténylegesen a becsvágyó és a „magyar rebellisek” szigorú megbüntetését, valamint az abszolutisztikus uralkodás visszaállítását célul kitűző Zsófia és kamarillája uralkodott.

Görgey szárnysegédjéből „szép akasztott” Párizsban

Andrássy gróf az 1849-es tavaszi hadjáratban a szabadságharc egyik legtehetségesebb tábornoka, Görgey Artúr segédtisztjeként vett részt. A szabadságharc ügye mellett elkötelezett, világlátott és nyelveket beszélő tehetséges főrend 1849 egyszerre dicsőséges és vészterhes évében kapja meg első diplomáciai megbízatását a Szemere-kormány külügyminiszterétől, gróf Batthyány Kázmértól. Andrássy Konstantinápolyba utazik, hogy nemzetközi támogatást szerezzen a nehéz helyzetbe került magyar szabadságharc ügyének.

Andrássy Gyula portréja 1861-ből

Forrás: Wikimedia Commons

Innen Párizsba, majd Londonba megy hasonló céllal, az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétel híre is külföldön éri.

A szabadságharcban játszott szerepe miatt nem térhet haza;

a Haynau-féle vérbíróság 1851-ben, távollétében kötél általi halálra ítéli, és „in effigie”, jelképesen fel is akasztatja. Az 1850-es években Andrássy III. Napóleon császár Franciaországának fővárosában, a pezsgő társasági élet központjában, Párizsban él emigrációban.

Kendeffy Katinka grófnő, Andrássy felesége

Forrás: Wikimedia Commons

A rendkívül fess, elegáns és fesztelen modorú, igazi világfiként viselkedő magyar gróf hamarosan a párizsi szalonok népszerű alakjává válik, különösen a hölgyek körében arat sikert.

A párizsi dámák a háta mögött csak „le beu pendu”-ként, szép akasztottként emlegetik álmaik férfiját.

Ám Andrássy nem enged a csinos francia hölgyek csábító szirénhangjának, és honfitársát, Kendeffy Katinka grófnőt vezeti oltár elé Párizsban, 1856. július 9-én. (Kendeffy Katinka később, a kiegyezés után Erzsébet császárné udvarmesternője és Sissi egyik legbizalmasabb barátnője lett.)

Deák híveként munkálkodott a kiegyezésért

Noha sohasem kérte, 1857-ben kegyelmet kapott Ferenc József császártól, és hazatérhetett franciaországi száműzetéséből. Andrássy hazaérkezése után azonnal bekapcsolódott a politikai életbe, Deák Ferenc híveként. Az újra felajánlott főispáni tisztséget azonban nem fogadta el, mivel meg akarta várni az akkor már lassan szárnyait bontogató alkotmányos folyamat, a kiegyezés megvalósulását.

Deák Ferenc, a „haza bölcse” az 1860-as években készült fotográfián

Forrás: Wikimedia Commons

Az országos nagypolitikába 1861-ben tér vissza, mint Sátoraljaújhely országgyűlési követe. Az ekkor már Deák híveként számontartott grófot 1865-ben a képviselőház elnökévé választották. Az 1865-ös év amúgy is fordulópontnak tekinthető az osztrák–magyar kiegyezés már évek óta kulisszák mögött zajló, elhúzódó folyamatában.

Deák Ferenc április 16-án a Pesti Naplóban teszi közzé híres „húsvéti cikkét”,

amelyben a kiegyezéshez vezető út legfontosabb politikai, államjogi alapelveit fektette le, kimondatlanul is a bécsi Hofburgnak címezve téziseit.

Ferenc József fotója 1865-ből

Forrás: Wikimedia Commons

Ferenc József megértette Deák üzenetét; leváltotta az 1861-es februári pátens elutasítása után létrehozott kvázi helytartótanács, az úgynevezett provizórium élére állított Anton von Schmerling lovagot, és engedélyezte a magyar országgyűlés összehívását, illetve képviselő-választások megtartását. Az 1866-os porosz–osztrák háborúban a königgrätzi csatában súlyos vereség érte az Osztrák Császárságot, ez pedig megadta a végső lökést a kiegyezési folyamat tető alá hozásához.

A birodalmi külügyek élén

Andrássy – Deák Ferenc bizalmasaként – az úgynevezett Hatvanhetes Bizottság, a kiegyezést előkészítő testület vezetőjeként, politikai és diplomáciai tehetségét, valamint az udvar iránta tanúsított bizalmát felhasználva fontos szerepet játszott az Osztrák–Magyar Monarchia megszületésében.

A menesztett Anton von Schmerling

Forrás: Origo

Még a kiegyezést szentesítő fontos közjogi aktus, a koronázás előtt, 1867. február 17-én Ferenc József császár – Deák Ferenc javaslatára – miniszterelnöki megbízást ad Andrássy grófnak a „felelős magyar királyi ministerium”, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni első felelős kormány felállítására. Széchenyi István próféciáját beteljesítve, a budavári Nagyboldogasszony-templomban (Mátyás-templom, a szerk.)

az 1867. június 8-i koronázási ünnepségen gróf Andrássy Gyula magyar királyi miniszterelnök látta el a nádori teendőket.

Így emelkedett Andrássy Gyula gróf „akasztott emberből” a király utáni második közjogi méltósággá.

Ferenc József koronázása Budán, a Mátyás-templomban. A kép jobb szélén Andrássy Gyula kócsagtollas fövegét meglengetve élteti a megkoronázott királyi párt

Forrás: Wikipedia

Andrássy 1871. november 14.-éig állt a kormány élén. Miniszterelnökségét fontos állomásnak tekinthetjük az újkori magyar történelem egyik legprosperálóbb időszakában; Andrássy hervadhatatlan érdemeket szerzett az Osztrák–Magyar Monarchián belüli modern és önálló magyar államszervezet kialakításában. Az uralkodó 1871. november 14-én Andrássyt egy rendkívül fontos posztra, a Monarchia külpolitikájának irányítójává, közös külügyminiszterré nevezte ki, addigi politikai munkásságának elismeréseként.

Bismarck kancellár bensőséges elvbarátja

Andrássy gróf a birodalmi diplomácia vezetőjeként is kitűnően megállta helyét a nemzetközi nagypolitikában.

Alapvető irányváltást hajtott végre a Monarchia külpolitikájában;

külügyminisztersége alatt megszüntette a birodalom addigi nemzetközi elszigeteltségét. Az európai nagyhatalmi erőegyensúly jegyében közeledett a Német Császársághoz, Oroszországhoz és Olaszországhoz is.

Andrássy Gyula és kormányának tagjai

Forrás: Wikimedia Commons

Andrássy bensőséges baráti viszonyt ápolt a kor egyik legmeghatározóbb politikusával, Otto von Bismarck német kancellárral, a klasszikus európai reálpolitika atyjával.

Talán nem véletlen, hogy külpolitikai gondolkodásmódja is Bismarckéhoz állt a legközelebb;

a reálpolitika jegyében a Monarchia mindenkori érdekeinek legjobban megfelelő olyan szövetségi rendszer létrehozása volt a célja, amely hosszú távon képes megőrizni a kényes erőegyensúlyt.

Otto von Bismarck herceg, a klasszikus európai reálpolitika atyja

Forrás: AFP/Roger-Viollet

Andrássy az európai „balance power” fenntartásához fontosnak ítélte az Oroszországgal fennálló kapcsolatok elmélyítését, ám főleg magyarországi nyomásra félbehagyta oroszbarát politikáját, és ehelyett inkább a Monarchia semlegességén munkálkodott.

Oroszország katonai győzelmét diplomáciai vereséggé változtatta

Az 1877-ben kitört orosz–török háborúban az Osztrák–Magyar Monarchia így semleges maradt, noha a balkáni orosz befolyásszerzés és a tengerszorosok, a Boszporusz, illetve a Dardanellák esetleges megszállása sértette a Monarchia érdekeit. Arról, hogy ízig-vérig bismarcki értelemben vett reálpolitikus, Andrássy az 1877–1878-as orosz–török háborút lezáró berlini nagyhatalmi konferencián tett tanúbizonyságot. Andrássy Gyulának, a Monarchia külügyminiszterének igen komoly szerepe volt abban, hogy a nagyhatalmak az oroszok Törökország felett aratott katonai győzelmét diplomáciai vereséggé változtatták.

Az 1878-as berlini kongresszus Oroszország katonai győzelmét – nem kis részben Andrássy tevékenységének köszönhetően – diplomáciai vereséggé változtatta

Forrás: Origo

Az 1878. június 13. és július 13. között Berlinben ülésező konferencia a San Stefanó-i békeszerződést megváltoztatva az oroszok által Bulgáriának juttatott Macedóniát illetve Trákiát  elvette, és török kézen hagyta Kelet-Ruméliát is (autonóm tartományként), 

elzárva ezzel a tengerszorosok orosz elfoglalásának lehetőségét.

Az Osztrák–Magyar Monarchia pedig jogot kapott Bosznia-Hercegovina 30 évig terjedő katonai megszállására. Andrássy Gyula csaknem egy évtizedig viselte hivatalát,

Andrássy Gyula gróf a 19. századi magyar történelem meghatározó egyénisége volt

Forrás: Wikimedia Commons

1879.október 2-án mondott le a Monarchia közös külügyminiszterségéről.

A berlini kongresszuson aratott személyes sikere ellenére elsősorban a Német Császársággal megkötött alapszerződést tekintette élete főművének, természetesen a kiegyezés tető alá hozásán kívül.

Nagy úr tudott lenni anélkül, hogy gőgös legyen

Utolsó éveit elhatalmasodó betegsége miatt tőketerebesi kastélyában töltötte, ám a kor közéleti eseményeivel nem vesztette el kapcsolatát. Csak történelmi pletyka, hogy a vele valóban rokonszenvező császárnéval intim viszonyt ápolt volna, de élete végéig megmaradt annak az elegáns és sármőr férfinak, aki annyi nő szívét megdobogtatta.

Erzsébet császárné, Sissi, akivel már a korabeli – alaptalan – pletykák is összehozták a fess grófot

Forrás: Wikimedia Commons

A Monarchia világának kiváló tollú kortárs krónikása, Mikszáth Kálmán így jellemezte Andrássy Gyula grófot: „Andrássy Gyula gróf csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek. Ha Deák Ferencz a magyar paraszt inkarnácziója, azoknak összes bölcsessége egy fejben, Andrássy a magyar úr finomsága, charme-ja és szeretetreméltósága desztilált alakban. Nagy úr tudott lenni, a nélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett, a nélkül, hogy leereszkedőnek látszanék.”
A 19. századi Magyarország és a Monarchia egyik meghatározó történelmi személyisége hatvanhat éves korában, 1890. február 18-án hunyt el a Fiume melletti Voloscában.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK