Előadás: Lehet-e élet a Marson?<br/>

A Magyar Csillagászati Egyesület őszi előadássorozata keretében Kereszturi Ákostól hallhatnak előadást az érdeklődők a marsbéli élet lehetőségeiről, 2000. október 17-én 19:00 órakor a Karinthy Szalonban.

A marsbéli élet kutatásával kapcsolatban számos új eredmény született az elmúlt 5-8 évben. Egyre több publikáció lát napvilágot a bolygó ősi éghajlatával, a víz mai előfordulásával, a marsmeteoritokkal és extrém földi életformákkal kapcsolatban. A Magyar Csillagászati Egyesület őszi előadássorozata keretében 2000. október 17-én Kereszturi Ákostól hallhatnak előadást az érdeklődők a marsbéli élet lehetőségeiről. Az előadás az új eredmények és az eddigi ismeretek összefoglalásával próbál általános képet adni arról, mit tudunk jelenleg a témakörben. Az előadás az alábbi kérdésköröket érinti:

Milyen volt a Mars ősi éghajlata és felszíni viszonyai?

Miért és hogyan változtak meg a kezdeti körülmények?

Voltak-e "meleg" klímakilengések az elmúlt 3,5 milliárd évben?

Milyen szerepe volt és van a víznek a felszíni folyamatokban?

Hol lehet ma folyékony víz a felszínen és annak közelében?

Milyenek a mai felszíni kémiai viszonyok?

Milyen nyersanyagokra és energiaforrrásokra támaszkodhatnának az esetleges életformák?

Mit bizonyítottak és mit cáfoltak a marsmeteoritokkal kapcsolatos híradásokból?

Miért értékelik újra a Viking-űrszondák biológiai kísérleteit?

Hol és hogyan érdemes életet keresni a Marson?

Az előadás 2000. október 17-én kedden 19:00-kor kezdődik a Karinthy Szalonban (Budapest XI. Karinthy Frigyes út 22.). Megközelíthető a 6-os villamos Móricz Zsigmond körtér előtti utolsó megállójából kb. 1 perc sétával. A részvétel ingyenes.

Magyar Csillagászati Egyesület

A víz lehetséges előfordulási területei a Marson

1. Közepes és magas szélességű kráterekben, lejtőkön

2. A dér reggeli szublimációjával kapcsolatban

3. A Hellas-medence mély területein, kedvező meteorológiai viszonyok közt

4. A krioszféra alatt, elsősorban a geotermikusan aktív területeken

5. Kedvező esetben a pólussapka alján, tó lencsék formájában

Ajánló:

Korábban:

Több mint tízezer jelentkezőből választotta ki a Planetary Society és a NASA azt a kilencet, akik közé két magyar pályázó is bekerült. Bodó Zsófia és Gaál Bernadett januárban a Mars kutatásába is bekapcsolódik. Mint arról korábban beszámoltunk, magyar kutatók nem tartják kizártnak, hogy a Marson tapasztalt felszíni jelenségek bizonyos típusai biológiai okokra vezethetők vissza. Az állítás szakmai körökben is nagy vitát váltott ki, miközben több ismeretterjesztő cikk is napvilágot látott a témáról. Most először, az [origo]-ban láthatják azokat a képeket teljes formájukban, amelyekre a merész feltételezés alapul. Most olvashatják először azt a cikket, amelyet a kutatók eredetileg az egyik legrangosabb tudományos szaklapban, a Science magazinban szerettek volna megjelentetni.