Újszülött kisbolygócsalád

Egy közelmúltban megismert aszteroida-csoport fiatal tagjai korábban egy nagyobb égitestet alkottak. A kisbolygók tanulmányozása azért izgalmas, mert ezen keresztül betekinthetünk a Naprendszer keletkezésébe is.

A kisbolygók elhelyezkedése a Naprendszerben

Kiderült, hogy a Mars és a Jupiter pályája közötti fő kisbolygó-övezetben a korábban becsült 100 ezer darabnál egy nagyságrenddel több aszteroida található, valamint hogy hasonló égitestek alkotják a Neptunusz pályáján túl kezdődő Kuiper-övet, továbbá a Naptól még távolabb eső Oort-felhőt is. Mivel ezek a testek tulajdonképpen a bolygókeletkezés maradékanyagai, fizikai/kémiai jellemzőik alig változtak az utóbbi 4,6 milliárd és során, így tanulmányozásuk által megismerhetjük a Naprendszer korai történetét.

A Southwest Research Institute kutatóinak Nature-ben közzétett eredményei szerint egészen különleges kisbolygócsaládra bukkantak, amelyet Karin-halmaznak neveztek el. A fő kisbolygó-övezetben lévő csoport 39 tagjának pályáit elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy azok 5,8 millió évvel ezelőtt még nem különálló darabok voltak, hanem egy nagyobb testet alkottak. Ezek a legfiatalabb ismert aszteroidák, s csillagászati értelemben a szétválásukat okozó esemény is a közelmúltban történt.

Az Eros nyeregszerű bemélyedésének oldalfalán eltérő árnyalatú rétegek váltakozása figyelhető meg. A réteges szerkezet minden bizonnyal akkor alakult ki, amikor az Eros még egy nagyobb égitest része volt.

Számos jel utal arra, hogy korábban több mai aszteroida, például az Eros is nagyobb égitestek része volt. Az új kisbolygók részletes tanulmányozásának elsődleges célja, hogy megismerjük az egykori nagyobb test szétesésének folyamatát. Ezen keresztül pedig a kis égitestek nagyobbakká történő összeállását is jobban érthetjük majd. Utóbbi azért fontos, mert ilyen módon jöttek létre a valódi bolygók a Naprendszer korai időszakában. Ha pedig alaposan ismerjük a Nap körül keringő kőzetbolygók keletkezési módját, bizonyára könnyebben találunk hasonló égitesteket más csillagok körül is.

Ajánlat:

Összefoglaló a kisbolygókról, magyar nyelven

Az Eros-t vizsgáló NEAR-Shoemaker űrszonda hivatalos oldala

Korábban az [origo]-ban:

Exobolygók: nagy bejelentésre készül a NASA
2002.06.12. A NASA washingtoni székhelyéről kapott információnk szerint "igen jelentős és régóta várt bejelentés" következik 2002. június 13-án, közép-európai idő szerint 19 órakor a Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) kutatásával kapcsolatban.

Felfedezték az eddigi legnagyobb kisbolygót
2001.08.25. Kétszáz éves rekord dőlt meg a csillagászatban: a legnagyobb aszteroida már nem az XIX. század első éjszakáján megtalált Ceres, hanem egy nála is nagyobb égitest a Plútó távolságában.

Eros, a legjobban ismert kisbolygó - az [origo] dossziéja
2001.02.17 A NEAR-Shoemaker az első űrszonda, amely pályára állt egy aszteroida körül, sőt le is ereszkedett annak felszínére. Az [origo] dossziéjában a küldetésről és előzményeiről, a tudományos eredményekről, illetve a végső manőverről, az Eros kisbolygóra történő leszállásról olvashatnak képes beszámolókat.