A galaxis sárgás színű magját egy szinte tökéletesen kör alakú gyűrű övezi, amely fiatal kék csillagokból áll. Az objektumot, amelyre pontosan a forgástengelye felől látunk rá, 1950-ben fedezte fel Art Hoag csillagász (ezért Hoag-objektumnak nevezik).
A galaxis gyűrűjének átmérője körülbelül 120 000 fényév, azaz körülbelül 20 000 fényévvel nagyobb, mint saját csillagvárosunk, a Tejútrendszer korongjának átmérője. A gyűrű és a mag színének erős kontrasztját az okozza, hogy eltérő korú csillagok dominálnak bennük: a gyűrűben nagy tömegű, fiatal csillagokból álló halmazok jellemzők, míg a mag területén az idősebb csillagok gyakoribbak.
A mag és a gyűrű közötti tér sem tekinthető anyagtalan résnek: itt többnyire olyan csillaghalmazok vannak, amelyek túl halványak ahhoz, hogy láthassuk őket. Érdekesség, hogy a "résben" egy olyan objektumot láthatunk (körülbelül 1 óra irányában), amely a galaxis mini-változata. Valószínűleg egy hasonló szerkezetű háttérgalaxisról van szó.
A gyűrűs galaxisok kialakulásának egyik lehetséges módja, hogy két galaxis ütközésekor a kisebb áthatol a nagyobbikon, valósággal "belecsobbanva" annak anyagába. Akárcsak a vízbe dobott kő esetében, ilyenkor is kifelé tartó koncentrikus hullámok indulnak el, amelyek összesűrítik a "megtámadott" galaxis anyagát - ennek következtében pedig robbanásszerűen heves csillagkeletkezés indul meg, amely rengeteg fiatal, kék csillag keletkezéséhez vezet. A Hoag-objektum esetében már nem láthatók az egykori ütközés közvetlen nyomai (például a "támadó" galaxis maradványa), így az esemény legalább 2 milliárd évvel ezelőtt történhetett.