A Leonidák kitörése: adatok és képek

Pontosan az előre számított időpontban, kedden hajnali öt óra után bekövetkezett az, amire oly sok éve oly sokan áhítoztak: a Leonida-meteorraj pompás látvánnyal búcsúzott tőlünk.

Szerencséje volt azoknak, akik kedden hajnali 4 és 6 óra között kimentek az ég alá, és kifogtak egy viszonylag felhőmentes területet: a Leonida meteorraj most nem okozott csalódást. Négy órától egyre fokozódó aktivitás volt tapasztalható, amelyet pontosan az előre számolt időpontban bekövetkező maximum koronázott meg.

 

A Leonidák valóban fergeteges kitöréssel búcsúztak tőlünk. Felejthetetlen élmény volt a fényesebbnél fényesebb hullócsillagok látványa, amint különféle színű csíkokat húzva, sokszor kettesével-hármasával szelték át a sajnos sok helyen nem teljesen tiszta, de azért felhőrésekkel szabdalt éjszakai égboltot. Reméljük, sok kedves Olvasónk is tanúja volt a Leonidák nagy kitörésének.

 

Tepliczky István, a Magyar Csillagászati Egyesület titkára az [origo]-nak elmondta: hazánkban ismét szerencséje volt az észlelőknek az időjárással, mert bár a nyugati területek sorra "elestek", az ország keleti felén többé-kevésbé figyelemmel lehetett követni az aktivitást. (Az eset kísértetiesen hasonlított az 1999-es teljes napfogyatkozáshoz, amikor Európa szinte teljes területét sűrű felhőzet borította, ám a Kárpát-medence fölött rés nyílt benne.) Mindez persze nem vigasztalja azokat, akik nem láthatták a Leonidák látványos bemutatóját.

 

A Magyar Csillagászati Egyesület szervezésében közel félszáz fős tömeg "menekült" kelet felé, s végül a Mátrából figyelhették a csillaghullást. Tepliczky István arról számolt be, hogy csendesen, negyedóránként néhány meteorral indult az "előadás". Közép-európai idő szerint 4.40 körül azonban hirtelen nagyon belekezdtek a Leonidák, 4.50-től pedig már iszonyú mennyiségben hullottak. Az elkövetkező körülbelül fél órában egy észlelő átlagosan 8-12 meteort látott percenként, a rekordmennyiség pedig kb. 25 darab/perc/fő körül lehetett. Bár ezután egy leszálló ág következett, a napfelkeltét még mindig fokozott aktivitással köszöntötte a raj, amelynek tagjai aztán eltűntek a felkelő Nap fényében. A csillagászok szerint körülbelül 30 évre.

 

Képek a 2002-es aktivitásról

(az alábbi honlapokon található képgyűjtemények folyamatosan bővülnek)

 

A Magyar Csillagászati Egyesület Leonida-oldalai (Galéria)
http://leonidak.mcse.hu/

SpaceWeather.com
http://www.spaceweather.com/meteors/gallery_18nov02.html

A NASA Leonida képtára
http://leonids.hq.nasa.gov/leonids/

Olvasóink tapasztalatai
Kérjük kedves Olvasóinkat, hogy amennyiben volt szerencséjük átélni a pompás élményt, írják meg tapasztalataikat rovatunknak!

 

Az alábbiakban korábbi összállításunkat olvashatja

 

A világ szak- és amatőrcsillagászai nagyon várják a Leonidák meteorraj idei jelentkezését, amelynek tagjai az 55P/Tempel-Tuttle-üstökös törmelékanyagából származnak. A különböző előrejelzések megegyeznek abban, hogy igen nagy a valószínűsége egy óriási meteorhullásnak 2002. november 19-én (kedden) hajnalban és délelőtt. Ha kristálytiszta időt fogunk ki, 19-én hajnalban a számítások szerint akár több száz meteort is megpillanthatunk óránként, a telihold ellenére.

A Magyar Csillagászati Egyesület honlapján található információk szerint 2002-ben két nagy csúcsot jeleznek előre. Az elsőt még éppen megfigyelhetjük hazánkból is: Földünk az 55P/Tempel-Tuttle-üstökös 1767-ben kilökődött törmelékfelhőjével fog találkozni, 2002. november 19-én hajnalban, közép-európai idő szerint körülbelül hajnali 4 és 6 óra között. A maximum csúcspontja körülbelül 5 órakor következik be (a maximum időtartama a felemelkedéssel és a lefutással kb. 1,5 óra).

November 19-én majdnem telihold lesz. Emiatt a meteoroknak kb. csak a felét láthatjuk majd. Az 1767-es törmelékfelhő meteorjai fényesebbek, mint a 6,5 óra múlva jelentkező (és hazánkból már a nappali megvilágítás miatt nem látható) 1866-os porfelhőé, így könnyebben lesznek láthatóak a fényes Hold ellenében is. A Hold szerencsére elég alacsonyan lesz a nyugati látóhatár közelében, így ez is növeli esélyeinket a minél több meteor megpillantására. Már csak az időjárásnak kellene megfelelően alakulnia ahhoz, hogy elbúcsúzhassunk a Leonidáktól.

Az 55P/Tempel-Tuttle-üstökös újabb visszatérésére ugyanis majdnem 30 évet kell még várnunk, azonban a Jupiter pályamódosító hatása miatt sajnos sem akkor, sem a következő visszatéréskor nem lesz esélyünk sem nekünk, sem a következő nemzedéknek ilyen látványos csillaghullást megfigyelni ettől a rajtól. Aki tehát teheti, az semmiképpen ne mulassza el november 19-e hajnalát. Nagy valószínűséggel felejthetetlen élményben lesz része. A maximum persze csúszhat, akár előbb, akár később is jelentkezhet. Ezért célszerű már előző nap (hétfőn), a helyi idő szerinti 23 óra után megkezdeni az észlelést, vagy legalábbis sűrűn ránézni az égre, hogy ne mulasszuk el a maximumot.

 

(A Magyar Csillagászati Egyesület információi alapján, Gyarmati László írása nyomán)

 

A Leonidák

 

Az egyik legismertebb meteorraj a Leonida, amely 33 évenként szokatlanul erős aktivitást mutat, vagyis sok hullócsillag látható. A Leonida meteorraj a széttöredező 55P/Tempel-Tuttle-üstökös törmelékéből származik, amely 33 éves periódusban kering a Nap körül. Az üstökösből napközelben kihulló poranyag széthúzódik az üstökös pályája mentén. Ebbe a törmelékcsíkba szalad bele a Föld, minden év november 14-21-e között. Ha a találkozás akkor következik be, amikor az üstökös napközelben van, akkor nagyobb mennyiségű hullócsillagra kell számítanunk, mivel ilyenkor a felhő legsűrűbb, üstökösmaghoz közeli részén megyünk keresztül.

Mivel az üstökös éppen ezekben az években van a Nap közelében, 1998-ban és 1999-ben fantasztikusan látványos aktivitást tapasztalhattak a szerencsés megfigyelők, s idén is szokatlanul hevesnek ígérkezik a meteorraj. A felvillanások gyakoriságát növeli, hogy a Leonidák 70 km/s sebességgel száguldanak, szemben a 20 km/s-os "átlagmeteorok" sebességével. A Leonida elnevezés onnan ered, hogy az Oroszlán (Leo) csillagkép irányából látjuk majd érkezni a meteorokat (vagyis e csillagképben van a raj radiánsa).