Szuperszelek egy vad galaxisban

Az NGC 3079 jelzésű galaxis heves szuperszeleinek hátterében vagy a központi fekete lyuk fokozott aktivitása áll, vagy szokatlanul magas a szupernóva-robbanások száma.

A Föld körül keringő Hubble-űrtávcső és a Chandra-röntgenműhold felvételeiből összeállított képen teljes vadságában figyelhetjük meg az NGC 3079 jelzésű spirálgalaxis központi tartományát. A galaxis centrumából szupersebességgel kiáramló gázanyag kaotikus szálakat alakít ki, amint belehasít a környező, alacsonyabb hőmérsékletű gáztömegekbe.

A galaxis teljes kombinált felvétele. A bekeretezett, központi rész az alsó képen látható (forrás: NASA)

A képen a Chandra által észlelt röntgensugárzó gáz kékes színben látható. Ezt kombinálták a Hubble optikai (látható fény) tartományban végzett megfigyeléseivel (vöröses és zöld alakzatok). A galaxis centrumából szinte szökőkútként tör kifelé a meleg (néhány tízezer fokos) és az extrém forró (mintegy 10 millió fokos) gázanyag keveréke. A megnyúlt, szálszerű alakzatok akkor alakultak ki, amikor a centrumból kifelé haladó, igen nagy sebességű gázanyag szabályos üreget vájt a galaxis korongjának hideg gázanyagába. A kiáramlás darabokat szakított le az üreg falából, majd elnyújtotta és felfűtötte őket.

A galaxis központi tartományában jól látható a szuperszelek hatása

NASA

A heves anyagkiáramlás hátterében vagy a galaxis centrumában elhelyezkedő fekete lyuk heves aktivitása áll, vagy szokatlanul magas a szupernóva-robbanások száma. E "szuperszelek" kulcsszerepet tölthetnek be a galaxisok anyagfejlődésében, mivel a gázanyagot maguk előtt összenyomva új csillagok születését indíthatják el, illetve a szupernóvák által kiszórt nehezebb elemeket a galaxis távoli vidékeire sodorhatják.

E felvételek azt sugallják, hogy a csillagászok jelentősen alábecsülhették a szuperszelekben haladó anyag mennyiségét, ezáltal pedig a galaxisra és környékére gyakorolt hatását.

Kapcsolódó cikkek:

• Az Univerzum leghidegebb helye
• Képek a világ kezdeteiről: feltárulnak a fiatal Univerzum titkai