Életet adhatnak az Univerzum legnagyobb robbanásai

Egy új modell alapján a nagy energiájú gammakitörések nem csak pusztulást hozhatnak a Föld élővilágára, de termékenyítő nitrátokkal is "trágyázhatják" a felszínt. Elképzelhető, hogy egy ilyen esemény működött közre a szárazföldi növényzet széles körű elterjedésében 440 millió évvel ezelőtt.

A gammakitörések rendkívül nagy energiájú jelenségek, amelyek keretében fókuszált és intenzív elektromágneses sugarak indulnak ki, két egymással ellentétes irányban. Az ilyen robbanások részben akkor jöhetnek létre, amikor a nagy tömegű csillagok életük végén szupernóvaként fellángolnak. A kataklizma során két, egymással ellentétes irányba az átlagosnál sokkal intenzívebb sugárzás hagyja el az égitestet. A korábbi elgondolások szerint ha egy közeli gammakitörés sugárnyalábja eltalálná a Földet, az katasztrofális következményekkel lenne azt élőlényekre. Egy újabb vizsgálat ugyanakkor arra utal, hogy a gyilkos sugarak bizonyos mértékig elő is segíthetik az élet kialakulását.

Egy közeli gammakitörés elektromágneses sugárzása negatív hatással van bioszféránkra. A sugárzás részben lebontja az ózonréteget, szabad utat engedve a Nap DNS-t roncsoló ultraibolya sugarainak. Emellett a légköri nitrogénből és oxigénből nitrogén-oxidokat hoz létre, amelyek savas esők formájában permetezik a felszínt. A nitrogén-oxidok homályossá is teszik a légkört, és a fenti folyamatok elősegítik az aeroszol képződését, azaz csökkentik a felszínre jutó napfény, ami globális lehűlést okoz.

Adrian Melott (University of Kansas) vizsgálatai szerint elképzelhető, hogy egy ilyen közeli gammakitörés játszott szerepet a földtörténeti ordovícium végén, 440 millió évvel ezelőtt bekövetkezett globális kihalásban. Számítógépes szimulációjában egy olyan gammakitörés következményét vizsgálta, amely a statisztikák alapján jó eséllyel következett be az elmúlt egymilliárd évben a közelünkben. Egy ilyen esemény során globálisan közel harmada bomlana le az ózonpajzsnak, amitől legalább háromszorosára nőne a felszínt érő ultraibolya sugárzás. A légkörben képződő nitrogén-oxidok révén pedig intenzív pedig savas eső áztatná a felszínt. A modell ugyanakkor rámutattak mindezek kedvező hatására is. A savas esők révén ugyanis erősen megnő a talajban lévő nitrátok mennyisége, utóbbi pedig fontos tápanyagforrás a növényeknek. Egy közeli gammakitörés eszerint nem csak káros sugárzással bír, de trágyázhatja is a földeket. Elképzelhető, hogy ez működött közre a szárazföldi növényzet széles körű elterjedésében a 440 millió évvel ezelőtti kihalás után. Az érdekes elgondolásra egyelőre nincs bizonyíték, de elméleti megfontolások alapján számolni kell vele.

Az elmúlt évek kutatásai szerint sok kozmikus hatás befolyásolta a Földön az élet keletkezését és fejlődését. Több esetben nehéz megállapítani, hogy az adott tényező pozitív vagy negatív hatással volt az élővilág egészére. A fenti teória értelmében egy gammakitörésnek ugyanúgy lehet előnyös és hátrányos következménye, mint például egy becsapódásnak is. Az utóbbi nagyon sok élőlényt pusztít el, de egyben lehetőséget is teremt új fajok kialakulására. A 65 millió évvel ezelőtti nagy becsapódás nélkül például elméletileg ma is lehetnének dinoszauruszaink - ugyanakkor talán nem létezne a Tisztelt Olvasó, hogy ezt konstatálja.

Forrás: www.mcse.hu