Új megfigyelések alapján, az M12 jelű gömbhalmaz születése óta kb. egymillió csillagot veszített a Tejútrendszer gravitációs hatásai által, és 4-5 milliárd év múlva teljesen széthullik.

Forrás: ESOAz M12 belső vidéke
A gömbhalmazok a galaxisok, és így Tejútrendszerünk jellegzetes csillagcsoportosulásai. Nagyságrendileg 100 ezer - egymillió csillagot tartalmaznak, amelyek mindegyike az adott gömbhalmaz tömegközéppontja körül kering. A gömbhalmazok alakja gömbszimmetrikus, a centrumuk felé erős sűrűsödést mutatnak - ez adja jellegzetes megjelenésüket. A Tejútrendszer életének elején alakultak ki, és viszonylag nagy tömegük miatt stabil képződmények, tehát össszetartja őket saját gravitációs terük. Élettartamuk több milliárd év, általában tízmilliárd évnél is hosszabb. Egy-egy gömbhalmaz tagjai tehát az adott halmaz centruma körül keringenek, az egyes halmazok pedig a Tejútrendszer középpontja körül mozognak, különféle térbeli helyzetű és eltérő mértékben elnyúlt pályákon.
Az M12 (NGC 6218) az Ophiucus csillagkép irányában, tőlünk 23 ezer fényévre, a Tejútrendszer belső vidékén található gömbhalmaz. A becslések alapján, mintegy 200 ezer csillagot tartalmaz, ezek nagy részének tömege, a korábbi feltételezések alapján 0,2 és 0,8 naptömeg közötti lehet. Guido De Marchi (ESO), és kollégái az a VLT teleszkóprendszerrel és a FORS1 detektorral több mint 16 ezer tagjának határozták meg a fényességét és a színét. A megfigyelés keretében igen halvány, akár +25 magnitúdós objektumokat is tanulmányoztak, az így azonosított legkisebb fősorozati csillagok, mindössze 0,25 naptömegűek voltak.
A felméréssel nyert statisztika alapján, a kisebb tömegű csillagokból sokkal kevesebb mutatkozik, mint azt korábban feltételezték. Jelenlegi ismereteink szerint az égitestek többsége viszonylag kistömegű csillag. Minél kisebb tömegkategóriát vizsgálunk, annál több csillagra kellene akadnunk. A Nap környezetében, és a Tejútrendszer egyéb, ismert vidékein is a törpecsillagok a leggyakoribbak - az M15 gömbhalmazban azonban más a helyezet. Ugyanez a kutatócsoport már korábban is talált hasonló jelenséget: a Scutum csillagkép irányában, a tőlünk 23 ezer fényévre lévő NGC 6712 gömbhalmaznál szintén szokatlanul alacsony volt a kisebb tömegű csillagok aránya.
A gömbhalmazok elnyúlt pályájukon mozogva időnként áthaladnak a Tejútrendszer fősíkján (ahol Napunk is található), emellett a galaxis csillagokban gazdag magját is megközelítik. Ekkor a közelükben lévő más csillaghalmazok és molekulafelhők gravitációs tere révén olyan árapályerők lépnek fel, amelyek leszakíthatják külső tagjaikat. Ennek keretében pedig elképzelhető, hogy főleg kisebb tömegű csillagaikat veszítik el - azokból ugyanis feltehetőleg sok mozog a halmaz perifériáján.
A gömbhalmazok belsejében a csillagok mozgásuk során állandó gravitációs kölcsönhatásban állnak. Egymás mozgását zavarva, a nagyobb tömegű égitestek hajlamosak a halmaz centruma felé mozogni, míg a kisebb tömegűek inkább kifelé "sodródnak". Az idő előrehaladtával a halmaz perifériáján nő a kisebb tömegű égitestek aránya. Utóbbiak pedig a külső gravitációs hatások miatt viszonylag könnyen elszakadnak. Talán ez a jelenség működött közre, hogy csökkent a törpecsillagok relatív gyakorisága az M12-ben.

Fantáziarajz az M12 mozgásáról a Tejútrendszerben, miközben az árapályhatástól tagokat veszít, amelyek átmenetileg egy csóvaszerű képződményben figyelhetők meg (fotó: ESO)
A becslések alapján az M12 eddigi élete alatt közel négyszer annyi csillagot veszített, mint ahány tagja jelenleg van. A gömbhalmazból tehát nagyságrendileg egymillió csillag szóródott ki a Tejútrendszer egyéb részeibe, főleg a haloba. A halmaz a jövőben is fog tagokat veszíteni, amelynek során tömege gyorsuló ütemben csökken majd: ahogy egyre kevesebb tagot tartalmaz, úgy gyengül ezek egymásra kifejtett gravitációs vonzóereje, és egyre könnyebben szöknek el az égitestek. A halmaz várható élettartamát a becslések kb. 4,5 milliárd évre teszik. Ez az érték lényegesen rövidebb a gömbhalmazokra általában feltételezett, közel 20 milliárd éves várható élettartamnál. Az M12-nél megfigyelt jelenség természetesen egyedi is lehet, de elképzelhető, hogy sok gömbhalmaz várható élettartama rövidebb, mint azt korábban becsültük.
Kereszturi Ákos
[origo]
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.