Csillagunk átlagos lehet az élet szempontjából

A Földön kívüli élet lehetőségének és gyakoriságának becslésében fontos annak megállapítása, mennyire egyedi vagy átlagos égitest Napunk a Tejútrendszer többi csillagához viszonyítva. Az elmúlt időszakban elterjedt az a vélemény, amely szerint a Nap bizonyos szempontokból kivételes égitestnek tekinthető.

Különleges paraméterként viszonylag nagy tömegét említették, valamint hogy a hasonló korú csillagokra jellemzőnél mintegy 50%-kal magasabb a fémtartalma, tehát több nehéz elem van az anyagában. Emellett a csillagok jelentős része kettős rendszer tagja, míg a Nap magányos objektum. A fenti tényezők a csillag körüli bolygók kialakulásának, valamint azok stabil fennmaradásának kedveznek.

Mindezek felett a Napnak a Galaxisunk centruma körüli pályája kevésbé elnyúlt, mint sok más csillagé. Emellett az ún. korotációs zónában mozog, ezért ritkán halad keresztül a spirálkarokon, ahol az erős sugárzásokat produkáló szupernóva-robbanások kellemetlen környezetet hozhatnak létre.

Charles Lineweaver (Australian National University) és kollégái numerikusan vizsgálható módszerrel tanulmányozták a Nap jellemzőit sok más csillaghoz viszonyítva. A szakemberek összesen 11 különféle tulajdonságot (tömeg, kor, fémtartalom, keringési távolság és keringési idő a Tejútrendszer centruma körül stb.) tekintve hasonlították össze csillagunkat társaival.

Az elemzés eredménye szerint a Nap mégsem tekinthető kivételes objektumnak. Tömege és fémtartalma valóban magasabb a többségre jellemzőnél, de amikor a 11 tényezőt együttesen vizsgálták, nem emelkedett ki számottevően társai közül. Emellett az elmúlt évek kutatásai rámutattak, hogy a kettős rendszerekben is keringenek bolygók.

Mindezek alapján ma nem ismerjük a Nap olyan egyedi jellemzőjét, amelynek alapján kiemelten kedvező égitest volna az élet kialakulása szempontjából. A fenti statisztika alapján a Naptól eltérő, hasonló korú csillagok nagyságrendileg hasonló esélyt biztosíthatnak az általunk ismerthez hasonló élet kialakulására.