Új képek egy aktív jéghold felszínéről

A Cassini-űrszonda október 31-én közel 200 kilométerre haladt el a Szaturnusz Enceladus holdja mellett, és újabb részletes felvételeket készített a gejzírjellegű kitörések forrásairól.

 

A Bagdad Sulcus nevű repedés és a VII. gejzír forrásterülete (NASA, JPL, SSI)

A Cassini októberben kétszer is randevúzott a gyűrűs bolygó aktív vulkáni-, illetve gejzírkitöréseket is mutató holdjával. Mint arról korábban beszámoltunk, a szonda október 9-én minden korábbinál közelebb, 25 kilométerre haladt el az égitest felszíne felett - akkor azonban túl gyorsan kellett volna mozgatni a kamerát, hogy jó képek készüljenek.

A fotózásra a mostani közel 200 kilométeres távolság jobban megfelelt. Természetesen most is a vulkanikusan aktív, a déli sarkvidéken lévő, Tigriskarmolásoknak nevezett terület felett történt a randevú.

A jelenlegi közelítés azért is fontos, mert hasonlóan részletes megfigyelésekre egy ideig nem lesz lehetőség. A Szaturnusznak a Nap körüli, illetve az Enceladusnak a bolygó körüli keringése során ugyanis egy ideig olyan geometriai helyzet áll elő, hogy a hold déli sarkvidéke gyakran árnyékos terület lesz. Erős napfény hiányában pedig nem lehet olyan látványos felvételeket rögzíteni, mint amelyeket most sikerült.

Az alábbi felvétel 6151 kilométer távolságból mutatja a felszínt. A legkisebb megfigyelhető részletek 35 méteresek. Egy erősen tektonizált, töréses vidék látható a fotón, amelyen a gejzírek anyagának utat engedő törések is rajta vannak.

Az Enceladus felszíne 6151 kilométer távolságból (NASA, JPL, SSI)

A következő fotó a VII. jelű vulkáni anyagsugár forrásvidékét mutatja, az előzőnél jobb, 12 méteres felbontással. A kérdéses gejzír valahol a kép jobb felső részéről törhet ki.

A VII. jelű vulkáni anyagsugár forrásvidéke (NASA, JPL, SSI)

Az alábbi felvételt 1691 kilométer távolságból rögzítettek, és 9 méteres részletek is látszanak rajta. Hosszanti törésvonalak szabdalják a területet. A felszín viszonylag egyenetlen, sok apró kiemelkedés és mélyedés borítja, közel 10 méteres méretskálán - ugyanakkor mégsem mutatkoznak éles peremek, hegyes csúcsok rajta.

Kilencméteres részleteket mutató felvétel az Enceladusról (NASA, JPL, SSI)