Úszómedencényi vizet veszít negyedóránként a földközelben járt Lulin-üstökös

A Lulin-üstökös magjából elszublimáló, majd lebomló vízmolekulák vizsgálatából kiderült, hogy a kométa másodpercenként 3000 liternyi, azaz 15 percenként egy átlagos úszómedencényi vízzel egyenértékű anyagot veszít. Látványos felvételek a napokban földközelben lévő égitestről.

 

A SWIFT-űrteleszkóp (NASA)

Mint arról korábban beszámoltunk, február végén a Föld közelében jár a Lulin-üstökös. Az égitestet a NASA SWIT nevű űrteleszkópjával (az UVOT és az XRT detektorokkal) az ultraibolya- és a röntgentartományban vizsgálták. A megfigyelések alapján a kométa sok H₂O molekulát veszít, amelyek a mag jegéből szublimának el, majd az űrben a napfénytől tovább bomlanak.

A SWIT a gammasugarak hullámhosszán tanulmányozza az égboltot. Célpontjai főleg nagyenergiájú folyamatok, heves robbanások és kölcsönhatások - ugyanakkor a Naprendszer "nyugodtabb" égitesteinél is talál érdekes jelenségeket.

A SWIFT segítségével a szublimáció miatt keletkezett hidrogént és a hidroxilmolekulákat tudták a legkönnyebben kimutatni. A mérések alapján a hidroxilmolekulákból álló, a magot övező felhő közel 400 ezer kilométer átmérőjű.

Idővel a hidroxilmolekulák is lebomlanak hidrogénre és oxigénre. Utóbbiak a napszéllel, a Napból kiáramló részecskékkel kölcsönhatásba lépve röntgensugárzást bocsátanak ki. Mivel a Lulin-üstökös igen aktív, a kibocsátott felhő anyaga viszonylag sűrű, amitől a röntgensugárzó tartomány a Nap irányába kiterjedtnek mutatkozik.

A SWIFT műhold felvétele a kóma anyagáról, a csillagos hátteret mutató optikai fotóval kombinálva. Az ultraibolya sugárzást kék és zöld, a röntgent vöröses szín jelzi. A felvétel rögzítésének idején az üstökös a Földtől 160 millió, a Naptól pedig 185 millió kilométerre volt (NASA, SWIFT, Univ. of Leicester, DSS, STScI, AURUA, Bodewits et al.)

A mérések alapján az üstökösmag másodpercenként közel 3000 liter víznek megfelelő H₂O-t veszít, amely nagyjából 15 percenként egy nagy úszómedencényi vízjég eltávozását jelenti.

Az üstökös 2008. február 22-én fent színes, alul normál, illetve negatív fekete-fehér képeken, amelyek jól mutatják az elnyúlt csóvát (Francisco Rodriguez Ramirez, astroeduca.blogspot.com/)

A mellékelt felvételt Richard Richins készítette az Egyesült Államokban lévő Új-Mexikóból. A jobbra látható fényes kóma zöldes árnyalatát a széntartalmú gázok sugárzása adja. Az üstökös fejéből balra nyúlik ki a hosszú és homogén megjelenésű porcsóva, jobbra pedig a szabálytalanabb, elágazó ioncsóva (Richard Richins, NMSU)

További felvételek a Lulin-üstökösről megtekinhetők a UniverseToday, a SkyandTelescope, a Gary Kronk Cometography, valamint az MCSE oldalain.