Film a NASA új rakétájának startjáról

Látványosan startolt szerdán az új Ares hordozórakéták első példánya. Minden a tervek szerint zajlott, és az új űreszköz több szempontból is túlteljesítette a várakozásokat.

A hordozórakéta külső felületén elhelyezett kamera képe az emelkedés során (NASA)

A kedvezőtlen időjárás miatt egy nap késéssel szerdán, közép-európai idő szerint 16.30-kor startolt az Ares I-X hordozórakéta. A NASA új szállítórendszerének első kísérleti példánya a Kennedy Űrközpont 39A jelű indítóállásáról indult.

A mindössze hatperces repülés az eddigi elemzések alapján tökéletes volt, az új hordozórakéta több szempontból is túlteljesítette a várakozásokat - igaz, a teszt pontos eredményeinek megállapításához a mérnökök még hónapokon keresztül elemzik majd az adatokat. Több mint 700 érzékelő volt a hordozórakétán, amelynek startját a Földről és a levegőből is kamerákkal követték.

 

Videófelvétel a startról (NASA)

A szakemberek többek között arra keresnek választ, hogy az első fokozat leválása után miért kezdett enyhén imbolygó mozgásba a saját meghajtással már nem rendelkező, különvált második fokozat. Mindennek ellenére az első fokozat 46 kilométeres magasságból, közel 300 kilométerrel az indulás helyétől keletre ejtőernyői segítségével biztonságosan a tengerbe ereszkedett. Kiemelése után részletesen vizsgálják majd.

A starttal kapcsolatos híradásokban Barack Obama egyik tanácsadói csoportja úgy vélekedett: nem biztos, hogy a NASA 2015-re képes lesz az új Orion űrhajók indítására az Ares hordozórakétával, és a Constellation program egyéb fontos lépéseivel is csúszásba kerülhet. Az ezzel kapcsolatos vélemények megoszlanak, a NASA hivatalos álláspontja szerint tartható a 2015-ös időpont.

Tíz másodperccel a start után (NASA)

Egyelőre biztosan csak annyi állítható, hogy az Ares rakéta első kísérleti repülése sikeres volt. A 816 tonnás új hordozóeszköz kifejlesztése 445 millió dollárba került. Első fokozata az űrrepülőgépek segédrakétáihoz hasonlóan szilárd, második fokozata folyékony hajtóanyagot használ. Az Ares I-X végső változata az Orion űrhajókat, nagyobb testvére, az Ares-5 pedig egyéb hasznos terheket fog Föld körüli pályára állítani - a Nemzetközi Űrállomás kiszolgálása mellett az emberes hold- és marsutazás megvalósítása céljából.