Épségben landolt az Atlantis

Az Atlantis legénysége az összes tervezett feladatot sikeresen elvégezte. Az űrrepülőgép szerdán vált le az űrállomásról, és pénteken landolt a floridai Kennedy Űrközpont területén.

Péntek, közép-európai idő szerint 16.04

Az űrrepülőgép a kedvező floridai időjárás miatt az első adandó alkalommal, november 27-én pénteken, közép-európai idő szerint 15.44-kor leszállt a Kennedy Űrközpont területén. A 11 napos küldetést sikerrel végrehajtották, az Atlantis utolsó útjára a tervek alapján 2010 májusában kerül majd sor, mielőtt végleg kivonják a használatból.

 

A földet érés pillanata (NASA)

Csütörtök, közép-európai idő szerint 22.50

Az Atlantis külső felületeinek vizsgálata a visszatérés előtt sikeresen lezajlott, és nem mutatkozott olyan sérülés, amely veszélyeztetné a visszatérést.

Távolodóban az űrállomástól (NASA)

A legénységet a fedélzeten érte a Hálaadás napja, és a menün meglepetésként pulyka is szerepelt, amelyet a földi előkészítés során a legénység tudta nélkül helyeztek el az élelmiszer szállítmányban.

Alkalmi űrétel: tolongás a pulykafalatokért az űrállomáson (NASA)

Az űrrepülőgép üres raktérrel tér vissza, miután 15 tonnányi felszerelést az űrállomáson hagytak. A landolásra az első alkalom pénteken, közép-európai idő szerint nem sokkal 15 óra előtt lesz a Kennedy Űrközpont területén. Az előrejelzések szerint kedvező időjárás várható a leszálláskor.

Nicole Stott fényképezés közben (NASA)

Szerda, közép-európai idő szerint 22.24

Az űrrepülőgép szerdán vált le az űrállomásról. A különválást követően megkezdték a külső felületek ellenőrzését. Most azt vizsgálják, hogy nem okozott-e sérülést egy űrszemétdarab az elmúlt napok során. Emellett a vizeletkieresztő rendszer külső nyílását is megvizgálták a kamerával. Korábban ugyanis az eltávolítandó folyadéknak csak a fele hagyta el az Atlantist, a többi valamiért nem távozott. A nyílásnál azonban jégdugót, avagy egyéb, gondot okozó képződményt nem találtak. Az űrrepülőgép ideális esetben pénteken landol.

Robert Satcher a harmadik űrsétán (NASA)

Kedd, közép-európai idő szerint 7.34

Hétfőn befejezték a küldetés harmadik és egyben utolsó űrsétáját is. Az öt és fél órás műveletet Robert Satcher és Randy Bresnik hajtotta végre. A munka során a világűrnek kitett anyagok viselkedését mérő új berendezést rögzítettek a külső felületekre. Emellett egy új oxigéntartályt is üzembe állítottak a Quest légzsilipnél.

Napfelkelte az űrállomás fedélzetéről. (NASA) A fenti kép jobb oldalán ragyog a Nap, alul az űrállomás egyik orosz egysége, a háttérben pedig a Földnek azon része látható, ahol ekkor szintén pirkadat van. Bolygónk körül keringve közel kétóránként láthatnak napkeltét az asztronauták. Légkör hiányában csillagunk mellett is fekete az égbolt (az eget bolygónk felszínéről nézve a légköri fényszóródás tesz világossá). Ez a fényszóródás a Föld sarlóján is megfigyelhető: kékes színt mutat, mivel a légköri gázokon a kék fény erősebben szóródik, mint a vörös. Ezért kék az ég a Föld felszínéről, és lapos megvilágításnál ezért látszik kéknek a világűrből is. Amikor magasabbra emelkedik a Nap, és sugarai meredekebben érik a felszínt, az űrhajósok már bolygónk felszínének színét, illetve az óceánban szóródó és szintén kékessé váló fényt látják

Az űrséta ismét kisebb késéssel indult, de ezúttal nem hamis riasztás, hanem Satcher szkafanderével, pontosabban a munka közbeni ivást lehetővé tevő szerkezettel volt gond.

Az Atlantis a tervek alapján szerdán válik le az űrállomásról, és legkorábban pénteken landol.

Randy Bresnik a Columbus modulnál (NASA)

Vasárnap, közép-európai idő szerint 22.46

Szombaton sikeresen végrehajtották a küldetés második űrsétáját. A feladat megkezdését ismét egy hamis riasztás késleltette (közel egy órával), ezúttal az orosz dokkolómodulnál jelentkező hiba okozta a látszólagos problémát. Az űrséta keretében két asztronauta egy újabb tehertartó szerkezetet rögzített az űrállomás külső felületére, két antennát helyeztek el a Columbus modulon, és egy vezeték nélküli videokamerát is üzembe helyeztek.

Mike Foreman és Randolph Bresnik a második űrsétán (NASA)

"Houston, we have a baby!" - hangzott el időközben a földi irányítók és az űrhajósok közötti beszélgetés során. A mondat hasonló az Apollo-13 elhíresült "Houston we have a problem!" mondatához - de ezúttal egy jó eseményről adott hírt. A fedélzeten lévő Randolph Bresnik asztronautának ugyanis megszületett kislánya a Földön, aki az Abigail Mae Bresnik nevet kapta. A bébi mindössze néhány órával azután látott napvilágot, mint ahogy apja visszatért az első űrsétájáról.

A boldog apa a súlytalanságban (NASA)

A házaspárnak ez ez első saját gyermeke, bár korábban már örökbe fogadtak egy ukrán csöppséget - az orvosi vizsgálat alapján nem lehetett volna gyerekük. Az asztronauta eredetileg úgy tervezte, hogy felesége mellett lesz a kritikus percekben - de a szülés végül a világűrben érte. Ez volt a második alkalom, hogy egy Föld körül keringő asztronautának az utazása során született gyermeke.

Bresnik sisakjában tükröződik az űrállomás külső felülete (NASA)

Vasárnap az űrhajósok pihenőnapot kaptak. A küldetés harmadik és egyben utolsó űrsétáját Randolph Bresnik és Robert Satcher hajtja végre hétfőn.

 

 

Az érkezés pillanata: az Atlantis piruettezik, hogy az űrállomásról ellenőrizzék, van-e sérülés a külső felületén (NASA)

 

Péntek, közép-európai idő szerint 9.00

Péntek reggel egy hamis riasztás ébresztette a legénységet. Egy hibás jelzés miatt, amely nyomáscsökkenésre utalt a belső légtérben, leállt a levegőkeringető rendszer az űrállomáson. Utóbbi eredményeként a Columbus modulban szintén tévesen megszólalt a tűzriasztó - feltehetőleg por jutott bele, illetve maradt ott a levegőáramlás hiányában. A jelzések forrását hamar kiderítették, és a földi irányítás jelezte: nincs veszély az űrállomáson.

Csütörtök, közép-európai idő szerint 23.45

Az első űrsétát Mike Foreman és Robert Satcher kezdte meg csütörtökön, közép-európai idő szerint 15.24-kor. A munka keretében elhelyeztek egy tartalék antennát az űrállomás külső felületén, emellett egy ammóniakábelnél végeztek szereléseket, valamint a japán robotkar ízületeit olajozták meg. A tervezett feladatok mellett annyira jól álltak az idővel, hogy kinyitottak egy műszeres platformot is, ahova további külső felszerelések rögzíthetők. Ugyanakkor a 6,5 órás űrséta során kisebb nehézség is akadt: egy teherrögzítő csatlakozás kioldásához kalapács segítségét is fel kellett használniuk. A második űrsétára szombaton kerül sor. Az alábbi képen az Atlantis nyitott raktere, a háttérben pedig a Föld látható.

Leland Melvin az űrrepülőgép rakterét fotózza (NASA)

Szerda, közép-európai idő szerint 23.11

Az űrrepülőgép szerdán este, közép-európai idő szerint 17.51-kor kapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz. A jelek alapján az Atlantis tökéletes formában van, és a start során nem érte komoly sérülés. Az űrhajósok hamarosan megkezdik a Földről hozott felszerelések átrakodását, illetve előkészítenek néhány eszközt, amelyeket a küldetés végeztével hoznak majd haza. Lehozzák többek között a vizelettisztító berendezést, amellyel ismét problémák adódtak.

Az Atlantis nyitott raktere, háttérben a Földdel (NASA)

Szerda, közép-európai idő szerint 7.42

A start során rögzített felvételek első átvizsgálásakor nem akadtak a szakemberek olyan nagyobb levált szigetelésdarab nyomára, amely az űrrepülőgép felületének ütközve komoly sérülést okozhatott volna. Eközben az asztronauták megkezdték az Atlantis külső felületének átvizsgálását is a Föld körüli pályán, az esetleges sérülésekre vadászva. Az űrrepülőgép a tervek szerint szerdán, közép-európai időben 17.53 körül csatlakozik az űrállomáshoz.

Az Atlantis emelkedik a felhők között (NASA)