Kinyitotta vitorláit, és már le is fotózták a ház méretű fémfóliáját az első japán napvitorlásnak. Az Ikaros megindult a Vénusz felé, amit körülbelül három év alatt fog elérni, kizárólag a Nap sugárzását felhasználva.
Május 20-án a japán Akatsuki (avagy Venus Climate Orbiter) űrszondával együtt startolt az Ikaros nevű napvitorlás. Az Ikaros a Nap sugárzásának fénynyomását kihasználva mozog, valamint változtatja sebességét és irányát. A tervek alapján 2013-ra érkezik a Vénuszhoz, és ez lenne az első űreszköz, amely ilyen speciális módszerrel jutna el egy másik bolygóhoz.
A 315 kilogrammos Ikaros neve nemcsak a görög mitológiai szereplőre utal, hanem a "Interplanetary Kite-craft Accelerated by Radiation Of the Sun" kifejezésből képzett mozaikszó. Ez bolygóközi vitorlást jelent, amit a Nap sugárzása gyorsít fel. A berendezés a Földtől távolodva június elején percenként 20 fordulatra pörgött fel, és az ekkor fellépő centrifugális erőtől nyíltak ki a vitorlái.
A négyzet alakú, 20 méter átmérőjű vitorla 0,0075 milliméter vékony, és napelemek is találhatók raja. Az alábbi fényképeket a napvitorlást szállító műszaki egységen található apró, mindössze 6x6 centiméteres kamera készítette a leválást követően.

A napvitorlás leválásának pillanata a szállító egységről (JAXA)

Négy, a vékony fémfóliát tartó vezeték, amely a vitorlát a szonda fő testéhez kapcsolja (JAXA)

A kinyílt napvitorlás (JAXA)
A küldetés fő célja a meghajtási módszer tesztelése. A további japán tervek között szerepel 2010 második felében egy nagyobb napvitorlás indítása, illetve a napelem által termelt energiának ionhajtóművel történő hasznosítása.
Animáció a napvitorla kinyitásáról (JAXA)
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.