Homály fedi a titkos amerikai űrrepülőgép célját

2011.12.01. 10:28

Jelenleg is a Föld körül kering az X37B jelű titkos katonai űrrepülőgép, melyről csak annyit tudni, hogy több mint 200 napig képes az űrben maradni. A NASA fejlesztéseként indult űrrepülő pénzhiány miatt került át az amerikai légierőhöz, és valószínűleg hírszerzési küldetéseket terveznek vele.

"Folyamatosan teszteljük és fokozatosan újabb és újabb tulajdonságait ismerjük meg az űrrepülőgépnek" - mondta Tom McIntyre, az Egyesült Államok légierejének kutatója, a program vezetője. Az űreszközt eredetileg az űrállomás kiszolgálására tervezték, de a fejlesztése idővel átkerült a hadsereghez. Az űrrepülőgépnek állítólag két példánya készült, amelyek az űrben is jártak már. Többen látták már a Föld felszínéről, ahogy keringenek bolygónk körül, de máig nem tudni, milyen célra is használják majd az X37B jelű űrrepülőgépeket.

Az X37B még 1999-ben kezdte pályafutását, akkor még a NASA fejlesztéseként. Később a Pentagon fennhatósága alá került, 2006-tól pedig az USA légierejéhez tartozik, ezért az űrrepülővel kapcsolatos információk katonai titkot képeznek. Tavaly és idén azonban már több alkalommal lehetett olvasni az üzemeléséről. 2010 áprilisától 8 hónapot töltött Föld körüli pályán az OTV-1 jelű küldetés keretében. Idén március 5-én pedig az X37B második példánya is elindult, és még ma is a Föld körül kering - de ennek a missziónak a részletei is titkosak.

Amit tudni lehet az űrrepülőgépről

Kevés biztos információ áll rendelkezésre az X37B jellemzőiről, ugyanakkor elődjéről, a sajátos módon nagyobb sorszámmal jelölt X38-as kísérleti űrrepülőgépről több dolog ismert. A rendszert részben az autonóm, tehát földi segítség nélküli leszállás tesztelésére fejlesztették ki, illetve amerikai és európai űrhajósoknak a Nemzetközül Űrállomásra (ISS) történő feljuttatására és hazahozatalára is használták volna.

Forrás: space.com
Az X37B mérete a klasszikus űrrepülőgépekhez képest (balra fent) és belső felépítése (Space.com)

Ez az űrrepülőgép kisebb mérete révén olcsóbban tudta volna az űrállomás legénységét cserélni, mint a Space Shuttle rendszer. Utóbbiak indítása az ISS teljes kiépítettsége után már nem is lett volna kifizetődő, hiszen a rakterében már csak olyan apró felszerelést (alkatrészek, giroszkópok, akkumulátorok, kísérleti eszközök stb.) szállítottak volna, amelyek feljuttatásához kisebb űreszköz is elegendő. A 8,8 méter hosszú, 4,5 méter fesztávú X37B űrrepülőgép viszonylag kisméretű űreszköz, amely mindössze 3 méter magas, és 5 tonnát nyom. Csekély méretét jól jellemzi, hogy teljes egészében elférne a klasszikus űrrepülőgépek rakterében.

 

Az X37B 2010 áprilisi indulása

Utoljára 2010. december 3-án landolt az X37B jelű űrrepülőgép, amely útját ember nélkül, automata üzemmódban hajtotta végre. Bár maga a küldetés titkos, több felvétel is napvilágot látott. Az idén tavasszal indult második küldetés még mindig tart, és az űrrepülőgép jelenleg is a Föld körül kering.

Titkos feladatok és célpontok

A korábbi X38 jelű űrrepülőgép fejlesztés során a NASA pénze elfogyott, és a munkát katonai vonalon folytatták - így született meg az X37B. A gépet a Boeing óriásvállalat Phantom Works üzemében gyártották. A régebbi X38-as változatokhoz képest a két hátsó, ferde helyzetű vezérsíkon túl két oldalsó, a klasszikus szárnyakra emlékeztető vezérsíkkal is felszerelték.

A hivatalos közlemények alapján az X37B-vel további kísérleteket terveznek, és a jövőben használni is kívánják katonai célokra. A feltételezések alapján főleg a földfelszín megfigyelése, valamint az ilyen feladatokat ellátó egyéb berendezések Föld körüli pályára állítása lesz a munkája. Egy átlagos műholdnál ugyanis sokkal többféle manőverre, pályaváltoztatásra képes, műszerezettsége pedig cserélhető az egyes küldetések között, és a feladat végeztével vissza is szállíthatja a megfigyeléshez használt berendezéseket. Valószínűsíthető, hogy a jövőben hírszerzési célú küldetéseket terveznek vele.

Forrás: Boeing
Fantáziarajz az X37B repüléséről

Az űrrepülőgépről készült megfigyelések alapján megállapítható, hogy az űreszköz jelenleg 345 és 327 kilométer magasan kering, pályájának síkja pedig mintegy 43 fokos szöget zár be bolygónk egyenlítői síkjával. Általában +3 vagy +4 magnitúdós csillagként vonul az égen, tehát szabad szemmel a kivilágított városokból nem is látszik.
 

Merre látszik az űrrepülőgép?

Az X37B láthatóságát a heavens-above.com honlapon lehet megtekinteni. Az űreszköz naponta egy-két alkalommal halad el hazánk felett, de többnyire igen halvány, és észrevételéhez zavaró fényektől mentes helyszín, valamint kisebb kézitávcső szükséges. 

 

Egy-egy kémműhold esetében csak a felbocsátáskor elérhető kamerák és megfigyelőrendszerek használhatók az űreszköz fedélzetén, míg egy ilyen kisméretű űrrepülőgépnél a feljuttatott detektorokat idővel tetszés szerint változtathatják. Emellett a pálya is módosítható akár egyetlen küldetés során, míg ez a műholdaknál igen ritka. Az X37B minden felbocsátás idején a kívántnak megfelelő pályára állítható, és célirányos felszereléssel látható el - tehát végeredményben hatékonyabb eszköznek tekinthető egy kémműholdnál.

Eltérés a korábbi űrrepülőgépektől

Alapvető hasonlóság az X37B és a mára nyugdíjazott Space Shuttle űrrepülőgépek között, hogy mindkettő jórészt újrafelhasználható, bár nem teljes mértékben. A Space Shuttle rendszernél a fő hajtóanyagtartály ég el, az X37B esetében pedig mindkét feljuttató rakétafokozat megsemmisül, de maga az űrrepülőgép többször felhasználható.

Az X37B és a Space Shuttle űrrepülőgép legfontosabb paraméterei

adat

    X37B     

űrrepülőgép

hossz (méter)

8,9

37,2

fesztáv (méter)

4,5

23,8

magasság (méter)

2,8

17,2

tömeg (tonna)

4,9

78



A klasszikus űrrepülőgépekhez képest alapvető különbség, hogy az X37B sokkal kisebb méretű és teljesítőképességű. Nagy tömegű hasznos terhet nem lehet vele az űrbe juttatni, ugyanakkor olcsóbban startolhat, méghozzá egy régóta használt rakéta segítéségével - külön fejlesztésre itt tehát nem volt szükség. A rendszer első fokozatát az Atlas-V rakéta, a másodikat egy Centaur fokozat alkotja - mindkettő sokat kipróbált hordozóeszköz.

Az X37B leszállása 2010. december 3-án

További eltérés, hogy az X37B teljes mértékben használható űrhajósok nélkül is, és így igen hosszan, a jelek alapján több mint 6 hónapon keresztül képes a Föld körül keringeni, ellentétben a Space Shuttle rendszerrel. Az energiaellátását napelemek biztosítják. Képességeiről csak annyi ismert még, hogy autonóm módon hajt végre légköri fékezést, és azt követően biztonságos leszállást. Az űrrepülő jövője nem ismert, de nem kizárt, hogy ha a fejlesztések révén költséghatékony szállítóeszköznek bizonyul, kisebb terheket az űrállomásra is fel fog majd juttatni.

Forrás: AIAA/Grantz/Boeing
Az X37B kapcsolódási lehetőségei az űrállomáshoz (AIAA/Grantz/Boeing)

 

KAPCSOLÓDÓ CIKK