Közölték a pontosabb kisbolygóbányászati terveket

2012.04.26. 8:27

Hatalmas hálóval fogják be a kiválasztott kisbolygót, feldarabolják, majd a nyersanyagokat különválogatva szállítják a megrendelőnek. Újabb információkat és képeket közölt a világ első űrbányászcége.

A tudomány, a műszaki újítások és a science-fiction iránt érdeklődők figyelmét egyaránt felkeltette a Planetary Resources nevű cég, amely korábban csak sci-fi könyvekben és filmekben megjelenő ötlet, a kisbolygók bányászatának megvalósítását tűzte ki célul. Mint arról két napja beszámoltunk, a cég a Földön kívüli erőforrásokat, elsősorban a kisbolygókból kinyerhető anyagokat akarja hasznosítani. A cég kedden tartott hivatalos sajtótájékoztatót, ahol alapítói arról beszéltek, hogy az emberiséget mindig is az új erőforrások elérése hajtotta: Kolumbusz az Újvilág felé indult, az amerikai telepesek nyugat felé, és most itt az ideje, hogy kilépjünk az űrbe is az erőforrásokért. Ezek közül a legfontosabbak a víz és a fémek.

A sajtótájékoztatón a nagy szavak mellett egy kevés szakmai információ is elhangzott. Ezek megerősítették a korábban kiszivárgott híreket, és eszerint a kisbolygóművelés fázisai így alakulnának:

1. célpontok felderítése és kiválasztása
2. a legígéretesebb objektumok megfigyelése közelről űrszondákkal, részletes becslés a kitermelhető anyagokról
3. kisbolygó esetleges befogása és kiaknázása.

A Planetary Resources úgy véli, hogy a szükséges mérnökök "megszerzéséhez" ideális pillanatban kezdi a munkát. A NASA-nál az űrrepülőgép program leállítása és az űrtevékenység költségvetésének további szűkítése nyomán sok szakember keres új állást magának ezekben az években. A bányászati tevékenység először várhatóan egyetlen kisbolygóra korlátozódik, azonban egy 10-20 méteres test feldolgozása is adhat olyan programot a vállalkozásnak, amely éveken keresztül eltart, és a cég reményei szerint hatalmas bevételt hoz.

1. A célpontok felderítése és kiválasztása

Közel 1500 olyan földközeli kisbolygó létezik, amelyeket földközelben könnyebb és olcsóbb elérni, mint a Holdat. Itt tehát nem kell elhagyni a Föld környezetét - bár kisbolygókat céloznak meg a szondák, csak néhányszor mennek messzebbre, mint ahol a geostacionárius pályán keringő meteorológiai és távközlési műholdak vannak. Ugyanakkor a Föld mellett elhaladó kisbolygók nem pont akkora sebességgel mozognak, mint a Föld. A különbséget le kell "győzni", ennek megfelelően a szondák időnként nagyobb sebességgel fognak mozogni, mint az átlagos műholdak. A megcélzott égitestekre történő leszállás és felszállás igen olcsó, mivel a kisbolygók gravitációs tere gyenge.

Forrás: Planetary Resources
Első lépés: a kisbolygókat megfigyelő űrtávcsövek adatai alapján választják ki a potenciálisan bányászható égitesteket (Planetary Resources)

Az ígéretes célpontok között a Föld körüli pályára tervezett űrtávcsövek adatai alapján válogatnak. Noha még kevéssé ismerjük a kisbolygók jellemzőit, az eddig meglátogatott égitestek, a távcsöves megfigyelések és az elméleti számítások alapján igen változatos objektumokkal van dolgunk. Az égitestek közötti különbségek létrehozásában nemcsak az eltérő összetétel játszik szerepet, hanem például az is, hogy az égitest felszínét mennyire borítja törmelék. Az is lehetséges, hogy egy korábbi nagyobb test belsejéből vagy felszíne közeléből származik egy adott kisbolygó. Ilyen objektumok széles skálája kering a Nap körül a Föld távolságában, amelyek között tömeg és méret szerint lehet szelektálni - és emellett természetesen az objektum pályája is számítani fog.

Összetett elemzés szükséges tehát annak megállapításához, melyik égitestet éri meg feldolgozni. A program keretében főleg a kisebb, néhányszor 10 méteres objektumok lesznek érdekesek az első körben - ezeknél párosul optimálisan az égitest "kezelhetősége" a benne rejlő jelentős mennyiségű értékes nyersanyaggal.

2. A legígéretesebb objektumok megfigyelése közelről űrszondákkal

A következő feladat a távcsöves megfigyelések alapján ígéretesnek tartott földközeli objektumok helyszíni vizsgálata lesz. Az ide küldött, viszonylag olcsó űrszondák vizsgálják meg, pontosan milyen az égitest anyagi összetétele, mennyi törmelék borítja a felszínét, milyen az alakja és forgási jellemzője. Az adatok alapján lehet eldönteni, hogyan lehetne a legegyszerűbben kiaknázni az objektumot.

Forrás: Planetary Resources
Egy kisbolygó erőforrásainak részletes felmérése (Planetary Resources)

A szondák másik csoportja, amelyet Prospectornak (Kutatónak) neveznek, távolabbi aszteroidák felé indulna. Az üzleti célú felderítés során tudományos felfedezések is születnének, ugyanis a bányászathoz a mainál sokkal részletesebben kell megismerni a kisbolygók tulajdonságait és azt is, hogy az egymáshoz hasonló pályán mozgó objektumokból álló csoportok egyes tagjai mely részét képviselhetik egy nagyobb, korábban szétrobbant objektumnak.

3. A kisbolygó esetleges befogása és kiaknázása

Ezután következhet majd a kiválasztott testek bányászata. Az Interceptornak (elfogónak) nevezett szondák párosával közelítik meg a megcélzott kisbolygókat, amikor azok a holdpályán belülre merészkednek. A kisebb, néhány méteres égitesteket egy zsákszerű burokkal vagy hálóval fognák be, majd feldarabolnák. A hasznos anyagokat típusonként különválasztva űrszondák szállítanák el a további feldolgozásra vagy közvetlenül a megrendelőnek.

Forrás: Planetary Reources
Egy apró, néhány méteres kisbolygó befogásának fantáziarajza (Planetary Resources)

A nagyobb objektumoknál más módszert követnének. Az alábbi ábrán erről látható egy fantáziarajz, amelyen az égitest szegmensekre van osztva, egyes részein más-más bányászati munkát végző robotok dolgoznak. A kinyert anyagot előzetesen feldolgozzák, mielőtt a végső megrendelőhöz, avagy éppen egy bolygóközi "üzemanyagtöltő helyre" továbbítanák.

Forrás: Planetary Resources
Egy nagyobb égitest feldolgozásának fantáziarajza, több kisebb bányarobottal (Planetary Resources)

Forrás: Planetary Reources
Egy kisbolygó hasznosításának elemei. A kép nagyméretű változatának letöltése (Planetary Resources)

Mennyire reálisak az elképzelések?

Az eddig csak Arkyd Astronautics néven ismert, mostantól Planetary Resourcesként futó vállalkozás szakmai megítélése nehéz, hiszen egy kifejezetten új, ismeretlen területen próbálkoznak. Biztosan csak annyit lehet mondani a tervezett munkáról, hogy a publikus információk alapján jelentős anyagi háttér áll mögöttük, és sok szakembert vonzottak már magukhoz. A fizetések és a feladat úttörő jellege feltehetőleg még széles körét fogja elérni a szakértő és az újdonságokra nyitott kutatóknak, mérnököknek.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a technikai nehézségekről. Nagyszámú űrszondát terveznek indítani az égitestek felderítéséhez, majd kitermeléséhez. Rengeteg új technológia kidolgozása is szükséges, sok közülük szinte teljesen ismeretlen területen. Mindez komoly ráfordítást igényel, és a gyakorlati tesztelésére az űrben ritkán kerülhet sor - nem jön minden nap közel bolygónkhoz egy érdekes aszteroida

 

Áttekintés a Planetary Resources cég terveiről

További sajátosság, hogy az államilag irányított űrtevékenységtől eltérően itt kifizetődőnek kell lenniük a fejlesztéseknek és a kitermelésnek. Ez nehézséget jelent, azonban elvben nem megoldhatatlan, főleg ha hosszú, évtizedes időskálát tekintünk. Előnyként említhető, hogy a politikától független, gazdasági érdek várhatóan nem fog a kormány-, illetve vezetőváltások alkalmával olyan erősen módosulni, mint az űrprogramok esetében, ahol egy sokéves munkát egyetlen politikai döntéssel feleslegessé lehet tenni.

A program számos gazdasági előnnyel szolgálna. Ezek között említhető a kitermelt anyagok sora (H2O, különböző ritkafémek), de ide tartozik a tudásanyag is, amely a szükségszerűen olcsó formában megvalósuló űrszondás technológia fejlesztésekor születik. A kitermelt nyersanyagokat nem feltétlen kell lehozni a Földre, igen olcsón lehetne például belőlük készült üzemanyagot "tankolni" egy átalakított kisbolygóból a Föld körüli pályán - itt az állami űrügynökségek lehetnek a vevők. Hosszú távon, megfelelő tervezés esetén, a Földön kívüli erőforrások igénybevétele csökkentené a földi erőforrások kiaknázásának igényét - ami akár csökkenő környezeti terheléssel is járhatna a Földön.

KAPCSOLÓDÓ CIKK