Hat rejtélyes folt is van az új marsi képeken

Önmagát is lefotózta a Curiosity, amelynek környékén meglepően "Föld-szerű" a marsi táj. Felfedeztek hat rejtélyes foltot is a felszínen.

A szakkifejezéssel "sol"-nak nevezett marsi nap hosszúsága kb. 24,66 földi óra, vagyis a Curiosity munkaidő-beosztása naponta mintegy 40 perccel tolódik el a küldetés irányítóinak bioritmusához képest. A felvételek és mérési eredmények Földre érkezésének időpontját pedig elsősorban az határozza meg, hogy az adattovábbítást végző keringőegységek milyen gyakorisággal haladnak el a leszállóhely térsége felett.
A legújabb képek általában magyar idő szerint kora reggel válnak elérhetővé a rover nyers felvételeit tartalmazó nyilvános galériában, a friss eredményeket pedig 19 órakor szokták bejelenteni a NASA TV által közvetített sajtótájékoztatók formájában.

A szerda esti sajtótájékoztatón megerősítették, hogy a jármű 1,1 méter magas árbocának sikeres felállítása után a tetején elhelyezkedő, vízszintesen és függőlegesen egyaránt forgatható navigációs kamerák is megkezdhették működésüket.

Ezek a mérnöki célokat szolgáló berendezések 45 fokos látómezejű, 1024 x 1024 pixel felbontású szürkeárnyalatos felvételeket készítenek, amelyek egyrészt képesek lefotózni a Curiosity teljes szerkezetét, másrészt sztereokiértékelésükkel háromdimenziós terepmodell alkotható a rover környezetének domborzati viszonyairól.

A Curiosity fedélzetének sajátos, a navigációs kamerák lefelé tekintő képeiből összeillesztett ábrázolása, amely egyelőre csak csökkentett minőségű változatban érkezett meg a földi irányítóközpontba

Érkezett már néhány részletesebb felvétel is a roverről. A kép nagyobb méretű változata

A navigációs kamerák felvételeiből előállították a leszállóhely első teljes, 360 fokos panorámaképét is (még szintén csak csökkentett minőségben érhető el), amelynek bal oldalán a Gale-kráter északi irányban húzódó távoli pereme, jobb oldalán pedig, vagyis dél-délkelet felé az Aeolis-hegy (másként Mount Sharp) sokkal közelebbi vonulata és az előtte húzódó sötét homokdűne-terület látható. A kép nagyobb méretű változata

A navigációs kamerák két legjobb minőségű felvételének összeillesztésével készült, észak felé tekintő képen részletesen megfigyelhető a Gale-kráter peremének erőteljes felszabdaltsága, ami hosszú ideig működött lepusztulási folyamatokra utal, valamint az onnan erodált törmelékanyagból létrejött hordalékkúp-síkság lapos térszíne is

Az előző kép kinagyított részletén a fékezőrakétákból kiáramló gázsugarak nyomai is megfigyelhetők, mivel elfújva a felszínt borító finomszemcsés porrétegeket kb. fél méter mély gödröt alakítottak ki, s ebben már ásás nélkül is előbukkan a mélyebb helyzetű, töredezett szerkezetű alapkőzet A kép nagyobb méretű változata

Mindezek alapján a küldetés egyik vezető kutatója így fogalmazott: "A leszállóhelyen meglepően Föld-szerű a táj képe, így már most majdnem biztosan állítható, hogy a folyékony víz is szerepet játszott a megfigyelhető formakincs kialakításában."

A felszín törmelékborításáról azonban már színes képet is sikerült készíteni, a rover alján, kb. 0,7 méteres magasságból lefelé tekintő és még mindig működő ereszkedési kamerával (MARDI). Annak ellenére, hogy ez a berendezés nem fókuszálható, megfelelő élességgel mutatja a néhány centiméteres nagyságú kavicsokat is:

A Curiosity eddigi legrészletesebb felszíni képének felbontása kb. 1,5 milliméter/pixel. A kép nagyobb méretű változata

Mindezek mellett a Mars Reconnaissance Orbiter is talált valami izgalmas jelenséget a leszállóhely térségében. A keringőegység áttekintőkamerájával a leszállás után készített, 6 méter/pixel felbontású képen ugyanis hat apró fekete folt bukkant fel majdnem teljesen egy vonalba rendeződve, kb. 12 kilométeres távolságra a rovertől - miközben a területről korábban készült felvételeken semmi hasonló nem volt látható. A furcsa foltcsoportra végül a leszállási folyamatot tervező mérnökök adtak magyarázatot: annak a hat darab, egyenként 25 kilogramm tömegű nehezéknek a becsapódási pontjai, amelyek a fékezőernyő kinyitása előtt váltak le a hátsó védőburkolatról, így szüntetve meg az ereszkedő szerkezet tömegközéppontjának - néhány perccel korábban szándékosan okozott - eltolódását szimmetrikus helyzetű hossztengelyéről.

A leszállás előtt és után készült felvételek összehasonlításából jól látszik a hat sötét folt felbukkanása a későbbi fotón

Az előző felvételpár nagyobb területet ábrázoló kivágatainak egymáshoz illesztésével pedig egyrészt a rover, másrészt a leszállás során levált és felszínre hullott részegységek elhelyezkedése is jól áttekinthető (bal oldalt középen) a kép alsó részén emelkedő hegyvonulathoz, valamint az előterében húzódó sötét dűnemezőhöz képest:

A NASA szerda esti tájékoztatása szerint a Curiosity rendben működik. Sikerült aktiválni a nagy nyereségű antennát, és minden kommunikációs csatorna elérhető a Föld felé. A tervek szerint a Curiosity 3. munkanapján megkezdik a színes panorámafelvételek elkészítését a főkamerával. Így hamarosan remélhetőleg már vöröses árnyalatokban tekinthetünk körbe a leszállóhely térségében.