Ciprusi randevú Aphroditével

Az úgy történt, hogy amikor Kronosz gyémántkeménységű kardjával bosszúból elválasztotta apja Uránosz testét a heréitől, Uránosz vére a földre, nemző váladéka pedig a tengerbe hullott. A nedvet a tenger hullámai habokká formálták, amelyből egyszer csak kiemelkedett a gyönyörűséges Aphrodité, a szerelem istennője. Azt sokáig nem tudtam, hogy ennek mi a köze van Ciprushoz, de a tornácon ülve kecskesajtérlelés közben Jannisz kiművelt.

A kagylóhéj, amin egy darabig egyensúlyozott Aphrodité, kezdett kényelmetlenné válni - magyarázza Jannisz két kézzel. S amíg az égiek fentről a szépséges szűz bájait bámulták, ő szép csendben, kebleit hajával elfedve, szemeit szemérmesen lesütve, Ciprus partjainál kilépett a kagylóhéjból, és apró fehér lábait szigetre tette. Jannisz olyan szépen mesélt, hogy nem tudtam nem elhinni neki, hogy ez valóban így volt.

Szóval a helyiek azóta őrzik ezt a mítoszt, és ilyenkor nyár derekán is fiatal párok ezrei érkeznek Ciprusra. Nyilván ők is hiszik a legendát, meg azt is, hogy Ciprus a szerelem szigete, és ez így van jól.

Ám a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigetéről sokan nem is tudják, hogy főszezonon kívül is rengeteg lehetőséget kínál, akár az ötcsillagos kategória nagypénzű elkötelezettjeinek, akár a hátizsákos kalandoroknak. A mintegy 400 km-nyi partszakasz, és a változatos hegyvidék bikinis és pulóveres időkben is hozza az általános "hát ez tök jó" érzést.

Ciprust sokan Vancouverhez hasonlítják. Ez a két hely tulajdonképpen egyetlen vonatkozásban hozható párhuzamba. Isteni adottságuk, hogy tudniillik homokos partjuk és hófödte hegycsúcsuk is van, kimeríthetetlen örömforrás a turistáknak.

Állítólag a legtartalmasabb és legmozgalmasabb napokat Ciprus szigetén lehet eltölteni. Azt mondják a visszajárók, hogy Ciprus az aktív pihenés eldorádója, mert a reggeli komótos hóekézés amolyan öreguras tempóban és a délutáni vérre/sörre menő röplabdameccsek a fövenyen egyfajta "kettő az egyben" érzéssel töltenek el, vagyis téli is és nyári hangulat keveredik.

A legtöbben mégis a nyárra és az őszre esküsznek Cipruson. A terepbringásoknak - akik különösen szeretik Ciprust - teljesen mindegy, mert a táj változatos, a tél enyhe, és a fenyvesek egész évben illatosak. A megrögzött természetjárók is késő nyáron érkeznek, méghozzá madár lesre. A költöző madarak vándorlási szertartása eddig ismeretlen szabadidős tevékenység volt. Ciprusra viszont a világ minden tájáról sok ezer turista érkezik, hogy tisztes távolságból, a legprofibb távcsövekkel felszerelve, órákig csodálják például a pelikánok érkeztét és rajokba szerveződését.

A visszajárók szerint a legszebb sétaút évszaktól függetlenül a 12 km-es Atlantis-ösvény, amely az Olimposz 1700 méteres csúcsáig kanyarog és ahonnan pazar látvány nyílik egész Ciprusra.