Koreának a turizmus adná az egyetlen esélyt

Az elmúlt években az észak-koreai vezetés kacérkodott a gondolattal, hogy megnyitja az országot a nemzetközi turizmus számára. A hétfőn végrehajtott kísérleti atomrobbantás és az ennek nyomán napvilágot látott nemzetközi reakciók jó időre értelmetlenné tesznek mindenféle ilyen próbálkozást, s a robbantás a környező országok turizmusára is negatív hatást gyakorol.

Az észak-koreai rezsim által végrehajtott kísérleti atomrobbantás a politikusok számára talán nem érkezett teljesen váratlanul, hiszen a kommunista ország már hosszú ideje hangoztatja az atomfegyver kifejlesztésére vonatkozó terveit. A világ közvéleménye azonban meglepődött.

A robbantás komoly politikai kockázatot jelent, s az amúgy is nyomorban szenvedő országra váró szigorúbb szankciók mellett az erőfitogtatás a nemzetközi turizmusra is erősen negatív hatást gyakorol.

Egyfelől a turizmus segítségével Észak-Korea valamelyest enyhített volna elszigeteltségén, s nem utolsó sorban az országba érkező még oly csekély számú turistától komoly bevételre tehetett volna szert az ország. 2004-ben a Dél-kelet Ázsiai Turisztikai Szövetség egy delegációja Phenjanba érkezett, hogy megvizsgálja, milyen lehetőségek lennének az észak-koreai beutazó turizmusban és milyen minimális fejlesztések szükségesek az idegenforgalom beindításához.

A delegáció megállapította, hogy a turizmus némi reményt nyújthat az országnak a teljes elszigeteltségből való kitöréshez, hozzájárulhat a gazdaság fejlődéséhez, és nem utolsó sorban több ezer embernek kínálna megélhetést. Szakértők szerint a végrehajtott atomkísérlet most ezt a minimális esélyt is elvette az országtól, tovább növelve az elszigeteltséget.

A robbantás nem csak az észak-koreai turizmus lassú kifejlődését lehetetlenítette el hosszú időre, de a régió idegenforgalma is súlyos károkat szenved általa. A kettészakított ország déli részén, Dél-Koreában például az ütemesen fejlődő gazdaság egyik húzóágazata és valóságos sikertörténet a turizmus. A robbantás, valamint az északi szomszéd miatti folyamatos bizonytalanság növeli a biztonsági és gazdasági kockázatokat, a Dél-Koreába érkező turisták száma várhatóan erősen visszaesik majd.

Még talán ennél is nagyobb károkat szenvedhet a harcias állam erőfitogtatása nyomán a nagy szomszéd, Kína, amely szintén meglepően éles hangú közleményben ítélte el az atomrobbantást. Az alig két év múlva esedékes olimpiai játékok előtt - sőt azok után is - létkérdés, hogy az érkező turisták révén minél nagyobb bevételt realizáljon az ország. Ezt a törekvést veszélyezteti a szomszédban zajló fegyverkezési hajsza. Hasonlóan negatív következményekkel járhat Japán és Oroszország számára - utóbbi számára inkább politikai, mintsem idegenforgalmi - az észak-koreai helyzet.

A robbantás elveszi az esélyt Észak-Koreától, hogy a turizmuson keresztül jobban megismerje a világ ezt az elzárt országot, s az egyes emberek szintjén szolgálja a politikusok közti párbeszédet. Pedig akadnak jó példák, ahonnan tanulhatnának az észak-koreai vezetők. Kína, Vietnám és főleg Kuba bebizonyította a világnak, hogy nemzetközi turizmus létezhet a kommunista berendezkedés mellett is, sőt ezekben az országban az idegenforgalom a gazdaság talán legfontosabb húzóágazata lett. Természetesen kizárólag a turizmus nem adhat megoldást az Észak-Korea és a nagyhatalmak között kialakult patthelyzetre, de a közeledést mindenképpen elősegítheti.