Biztos nyerő maradt ki az új világcsodák közül

Pénteken végződött az a világméretű szavazás, amelyen több mint 100 millió beérkezett szavazat alapján állították össze az újkori világ hét csodáját. A heves vitákat kiváltó szavazás nyerteseit szombaton jelentették be hatalmas ünnepség keretében a lisszaboni Fény-stadionban. A világ hét új csodája a kínai Nagy Fal, az indiai Tadzs Mahal, a mexikói Chichen Itza piramisa, a jordániai Petra romvárosa, a Rio de Janeirói Megváltó Krisztus szobra, a római Colosseum, valamint a perui Machu Picchu lettek.

Machu Picchu - Peru

A legendák szerint Pachacútec Yupanqui, az inka birodalom alapítója 1440-ben várost épített a felhők közé és Machu Picchunak, Öreg hegynek nevezte el. A város évszázadokig megközelíthetetlen volt, hiszen mélyen a dzsungelben, az Urubamba folyó közelében 2350 méteres magasságban fekszik.

A Machu Picchu minden bizonnyal a legnagyobb és legfontosabb dél-amerikai romváros, amelyet a spanyol hódítások óta felfedeztek - mondta egykor Hiram Bingham, aki elsőként kapaszkodott fel a hatalmas gránitból épült városba 1911-ben. Az utókor igazolta a felfedezőt, hiszen manapság minden évben közel 500 ezer turista látogat el Peru távoli szegletébe, hogy megcsodálja a 15. századi város maradványait.

Még ma is vitáznak arról a szakértők, hogy tulajdonképpen mi is volt Machu Picchu: egyesek azt gondolják, hogy az alapító király mauzóleuma, mások egy megerősített települést látnak benne, amelynek egyszerre volt gazdaságszervezői és védelmi feladata, sőt akad olyan elképzelés is, amely szerint Machu Picchu az inka nemesek egyfajta hegyi nyaralóhelye, vagy csillagvizsgáló lehetett.

A városban legfeljebb 750 ember élhetett egyidejűleg, de a környéken hatalmas területeket műveltek az inkák, így a városhoz több ezren kötődtek. Machu Picchu minden jel szerint rendkívül gyorsan néptelenedett el, amikor a spanyol konkvisztádorok az inkákat űzve Cuzco vidékére értek. Náluk is gyorsabban pusztított azonban a halálos himlőjárvány, s a lakosság 50 százaléka 1527-ig a betegség miatt halt meg: mire Pizarro 1532-ben megérkezett a Machu Picchuhoz, az jobbára már szellemváros volt csupán.

A Machu Picchu Cuzcóból vonattal közelíthető meg a legkényelmesebben. A végállomásig, Aquas Calientes városkáig tartó mintegy négyórás utat három különböző vonattal tehetjük meg. Ha nem turistacsoporttal érkezünk, érdemes egy éjszakát eltölteni Aquas Calientes-ben, így több időnk jut a romok felfedezésére.

Innen reggel fél 6-kor indul az első busz a romváros 15 percre lévő bejáratához. Ha valaki sajnálja a 6 dolláros egyirányú jegyet, gyalogosan is eljuthat a bejáratig. A kőlépcsőkön mintegy egy órás útra kell számítanunk. A hatalmas sorállás elkerülése érdekében érdemes már Cuzcoban, vagy Aquas Calientes-ben jegyet váltanunk a romokhoz. A bejárattól egy gyalogút vezet addig a pontig, ahonnan talán a legszebb - fotókról és képeslapokról ismert - kilátás nyílik a Machu Picchura. Ismertető feliratok jelölik a legfontosabb építményeket, de talán egy kicsivel több információt is szívesen vennének a turisták. A bejáratnál idegenvezetők ajánlják szolgálataikat: egy 20 perces vezetett túráért 15-20 dollárt kérnek, de sokkal több információt nem nyújtanak ezért, mint ami az útikönyvekből megtudható.

Petra romváros a- Jordánia

Az egykori nabateus központ, Petra az UNESCO világörökség részét képezi és a Arab-sivatagban található. Az itt található, kőzetekbe vájt épületek többsége halotti szertartások helyszínéül, illetve lakóházként szolgált. A rejtélyes nabateus város fénykora az i. e. 1. század és i.sz. 2. század közé esett, amikor is neves kereskedelmi központtá volt. Az arab hódítás, majd földrengés következtében a 13. században elnéptelenedett, beduin pásztorok lakták nyájaikkal, mígnem a 19. században a svájci Burckhardt fel nem fedezte.

A nabateusok híresek voltak technikai tudásukról: városuk alatt hatalmas alagút- és csatornarendszer húzódott, valamint hatalmas víztározók is épültek, amelyek a város ivóvízellátását biztosították. Petra színházában nem kevesebb, mint 4 ezer néző foglalhatott helyet, a hellenisztikus stílusban épült Palotasírok homlokzatát pedig 42 méter magas oszlopok díszítetik.

Elhelyezkedéséből adódóan Petrának nemcsak védelmi funkciója volt, hanem egy idő után gazdag kereskedővárossá fejlődött, hiszen itt futott össze néhány fontos közel-keleti kereskedelmi útvonal. I.sz. 106, a római hódítás után a város gazdasági jelentősége lassan hanyatlani kezdett. Ekkor mintegy 20-30 ezer ember lakott itt, a Bizánci Birodalom uralmának a vége felé, i.sz. 700 körül pedig már szinte romokban hevert a város.

Ezt követőem Petra eltűnt a térképekről és legközelebb 1812-ben ismerhette meg nevét a világ, amikor a már említett Johann Burckhardt svájci utazó egyszerű arab pásztornak öltözve bejutott a városba és hírül vitte annak szépségét.

Nagy Fal - Kína

Közismert tény, hogy a 6700 kilométer hosszú Nagy Falat védelmi céllal építették a nomád mongol törzsek távoltartására. A fennsíkokon, sivatagokon, szteppéken és hegyeken húzódó több mint 2 ezer éves fantasztikus mérnöki teljesítmény - bár sok része már elpusztult, vagy romos állapotban van - évente turisták tízezreit vonzza.

Az építkezés első szakaszai az i.e. 7-6. században kezdődtek, s az utolsó részeinek építését az i.sz. 14. és 17. század között fejezték be. Eredetileg nem egyetlen állam védelmére jött létre, hanem három különböző birodalom különálló védelmi rendszere volt, de később, a Qin-dinasztia idején már meglévő szakaszait összekötötték. A puskapor és a lőfegyverek feltalálása után az erődszerű védelem igazából jelentőségét vesztette, s ettől kezdve a Fal a kínai nemzet jelképeként funkcionál.

Maga a fal eredetileg kőből, fából és vályogból épült, csak később, a Ming-dinasztia idején javították ki a falakat téglával. A fal egészen Peking közeléig húzódik.