Hét új csoda, 70 nap, 7 ezer dollár

Bár még egy hónap hátra van a világ hét új csodájáról döntő szavazás végéig, egy kanadai utazási iroda már most árusítani kezdett egy 70 napig tartó utazást, amely a világ hét, egyelőre csak lehetséges csodáját járja végig.

Nem mindennapi utazást kínál ügyfeleinek a kanadai Travel CUTS utazási iroda. A "mi hét új világcsodánk" elnevezésű program a világ legérdekesebb látnivalói közül kínál hetet a kalandra vállalkozó utasoknak.

A világkörüli utazás összesen 70 napig tart és 7 ezer kanadai dollárt, 1 millió 230 ezer forintot kell kifizetnie annak, aki szeretne részt venni rajta. Az összeg első hallásra soknak tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy ezért az árért az össze repülőjegyet, szállodát és belépőjegyet megkaphatjuk, már nem is annyira rossz a helyzet.

A túra egyébként Olaszországot, Jordániát, Egyiptomot, Indiát, Kínát, Perut és Mexikót járja be. A programban ennek megfelelően szerepel a római Colosseum, a jordániai Petra romvárosa, a gízai piramisok, a Taj Mahal, a kínai Nagy fal, a Peru hegyei között található Machu Picchu és a Yucatán-félsziget legfőbb látványossága, Chichen Itza piramisainak megtekintése.

Az UNESCO szavazásán a 2005. december 24-ig beküldött épületek, szobrok vehettek részt, a határidő után pedig egy héttagú, építészekből álló nemzetközi zsűri választotta ki a 77 legtöbb szavazatot elért épületet, majd innen egy további szűkítéssel kiválasztották azt a 21 építményt, amelyre a következő egy évben leadhatók a szavazatok. A világ hét új csodáját hivatalosan 2007. július 7-én jelentik be.

A 21-es listára toronymagasan került be a szavazás ideje alatt szinte végig vezető kínai Nagy Fal, a szintén biztos befutónak számító indiai Tádzs Mahal, a perui Machu Picchu, a Húsvét-szigetek híres szobrai, a párizsi Eiffel-torony, a Colosseum és a moszkvai Kreml. A szűkített listára bekerült a kambodzsai Angkor templom-együttese, a jordániai Petra sziklatemplomai, a mexikói Chichen Itza piramisai, Timbuktu városa az afrikai Maliban, az Alhambra erőd Granadában, az isztambuli Hagia Szophia, a viszonylag újnak számító építmények közül pedig a New York-i Szabadság-szobor és a sydneyi Operaház.

 A Taj Mahal Agrában

A listáról lemaradtak viszont olyan híres és népszerű építmények, mint a kínaiak által szintén erős támogatásban részesített Potala, a dalai láma egykori főpalotája a tibeti Lhászában, vagy a San Franciscó-i Golden Gate híd, de nem került be az elit mezőnybe Versailles, a barcelonai Sagrada Família, Gaudí gyönyörű alkotása és a Jemenben található Szaana városa sem. Ezek helyett a zsűri a lista hátsó részéről választott be épületeket a győzelemre esélyes 21 építmény közé. Így kerülhetett a legjobbak mezőnyébe a németországi Füssen mellett lévő Neuschwanstein vára, amely a mesebeli kacsalábon forgó kastélyhoz hasonlít, Stonhenge sziklaszentélye és az athéni Akropolisz is. Némileg meglepetést jelent, hogy a szűkített listán van a Rio de Janeiróban található Krisztus-szobor és a kiotói Kyomizu templom is. A budapesti Parlament is szerepelt a 77-es listán, az előkelő 33. helyen, de sajnos végül nem került be a legjobbak közé.

A végső szavazás egyik toronymagas esélyese az Egyiptomban található három gízai piramis, amely, ha nyer egyedüliként az ókori és a legújabb kori csodák közé is bekerülhet.