Történelmi látnivalók, amelyekért érdemes útra kelni

A Taj Mahal, a Machu Picchu, Angkor varázslatos templomai, vagy éppen az athéni Akropolisz, mind-mind olyan történelmi látnivalók, amelyekért mát önmagukban is érdemes pénzt áldozni és útra kelni. Ha pedig valaki egyszerre többet kereshet fel ezek közül, különösen szerencsésnek mondhatja magát.

Az egykori nabateus központ, Petra az UNESCO világörökség részét képezi és a Arab-sivatagban található. Az itt található, kőzetekbe vájt épületek többsége halotti szertartások helyszínéül, illetve lakóházként szolgált. A rejtélyes nabateus város fénykora az i. e. 1. század és i.sz. 2. század közé esett, amikor is neves kereskedelmi központtá volt. Az arab hódítás, majd földrengés következtében a 13. században elnéptelenedett, beduin pásztorok lakták nyájaikkal, mígnem a 19. században a svájci Burckhardt fel nem fedezte.

A nabateusok híresek voltak technikai tudásukról: városuk alatt hatalmas alagút- és csatornarendszer húzódott, valamint hatalmas víztározók is épültek, amelyek a város ivóvízellátását biztosították. Petra színházában nem kevesebb, mint 4 ezer néző foglalhatott helyet, a hellenisztikus stílusban épült Palotasírok homlokzatát pedig 42 méter magas oszlopok díszítetik.

Elhelyezkedéséből adódóan Petrának nemcsak védelmi funkciója volt, hanem egy idő után gazdag kereskedővárossá fejlődött, hiszen itt futott össze néhány fontos közel-keleti kereskedelmi útvonal. I.sz. 106, a római hódítás után a város gazdasági jelentősége lassan hanyatlani kezdett. Ekkor mintegy 20-30 ezer ember lakott itt, a Bizánci Birodalom uralmának a vége felé, i.sz. 700 körül pedig már szinte romokban hevert a város.

Ezt követőem Petra eltűnt a térképekről és legközelebb 1812-ben ismerhette meg nevét a világ, amikor a már említett Johann Burckhardt svájci utazó egyszerű arab pásztornak öltözve bejutott a városba és hírül vitte annak szépségét.