Egy szelet Svájc a Mecsekben

Vágólapra másolva!
Eldugott falu a Mecsek egy csendes völgyében. Az egyetlen zaj a települést átszelő patak csobogása, amely egykor vízimalmokkal volt tele, s vízében hemzsegtek a pisztrángok. Az egyetlen utcából álló falu, szépen felújított régi portáival egészen különös hangulatú, mintha Svájcban járna a látogató. Menjünk Óbányára!
Vágólapra másolva!

Szerencsések a pécsiek. Nekik csak 20 kilométert kell autózniuk, hogy a festői Óbányára érjenek, míg, aki Budapestről szeretne eljutni az ország egyik legszebb fekvésű falvába, közel 180 kilométert kell zötykölődnie, részben szerencsére már autópályán.

Megéri a fáradtságot, hiszen kevés, ilyen szép állapotban megőrzött, mégis pezsgő, gazdag kulturális életet élő falut lehet találni az országban, amely ráadásul nemcsak a nyugodt csendes pihenést kedvelők számára ajánlott, hanem az aktív üdülést keresők is találhatnak kikapcsolódási lehetőségeket.

A település első lakói a 18. században érkeztek ide. A többségében német ajkú telepesek az erdős, hegyes táj kínálta fafeldolgozással, valamint a messze földön híres fazekas-művességgel foglalkoztak. A falu környékén régebben üveghuták is működtek, innen származik a település német neve is: Altglasshütte.

A múlt század elején a csökkenő munkalehetőségek miatt az óbányaiak nagy része messzebbre járt dolgozni, később pedig a Mecsek bányáiban talált munkát a falu férfilakossága. Az 50-es években egy meglehetősen bizarr és szomorú esemény játszódott le a faluban: a közutálatnak örvendő tanácselnököt két helyi fiatal agyonverte, aminek hatására az ÁVÓ egyetlen éjszaka alatt a falu teljes lakosságát letartóztatta. Tucatnyi teherautóval vitték el az embereket, s a vizsgálatot követő perekben négy helyi lakost ítéltek halálra - közülük ketten ártatlanok voltak - többeket pedig hosszú börtönbüntetésre.

Forrás: [origo]
Óbánya főutcája

A falu hosszú ideig teljesen elzárt településként működött, míg a 70-es években megépítették a Mecseknádasdra vezető bekötőutat, így Óbánya szerencsésen elkerülte a szomszédos falu, Kisújbánya sorsát, amely mára teljesen kihalt. Legalábbis az eredeti lakosok már nem lakják. Az évtizedek során sokan költöztek el Óbányáról főként a közeli Pécsre, de néhány éve az ellenkező irányú mozgás is elkezdődött: Budapestről, nagyvárosokból, sőt külföldről is sokan érkeztek ide, vásároltak meg régi, rosszállapotban lévő házakat, amelyek ma újjá varázsolva a falu igazi díszei. A falu ennek köszönhetően is népszerű turistacélpont, s a több napra érkezők számos szálláslehetőség közül válogathatnak.

Túralehetőségek a környéken

A környéken gyakorlatilag egész évben remek túralehetőségek kínálkoznak, a rövidebb félnapos kirándulásoktól kezdve egészen az egész Kelet-Mecseket bejáró hosszabb útvonalakig. Ha az előbbit választjuk legjobban tesszük, ha az Óbányai-völgyben indulunk egy sétára. Eltéveszteni sem lehet, a falu utcáján végighaladva az utolsó házat is elhagyva kezdődik az út, le sem kell térni a kék jelzésről. Ezen az úton a festői pisztrángos tavakig, vagy egészen Kisújbányáig is eljuthatunk.

Forrás: [origo]
A Ferde-vízesés

Ha nagyobb kirándulást tervezünk, több lehetőség közül is választhatunk. A falu kocsmájától északi irányba induló kék jelzést követve a temető mellet felkapaszkodhatunk a Dél-dunántúli piros túra útvonaláig. A gerincre felérve szép kilátás nyílik a településre, valamint a településtől délre lévő Tél-hegyre, Hosszú-tetőre, valamint a Templom-hegyre. Kelet felé követve a piros - jelzést, egészen addig, amíg a piros + jelzés le nem tér jobbra, déli irányba lefelé. A piros + kereszt jelzésen haladunk egészen az óbányai műút eléréséig. Az egykori Stein malom és a Skóciai Szt. Margit-kereszt mellett elhaladva, könnyű sétával juthatunk vissza Óbányára. A túra hossza 5,6 km, a szintkülönbség pedig 130 méter.

Az Óbányai völgyben érdemes ellátogatni a völgy leglátványosabb zúgójához, a Ferde-vízeséshez. Itt jól látszanak azok a félrebillent, pados mészkőrétegek, amelyeken a víz aláhull. A vízeséstől jobbra találjuk a Csepegő-sziklát.

Egy nagyobb túra keretében megmászhatjuk a közeli Zengőt is, amelyet a középkorban Vas-hegynek nevezték. A régiek szerint, ha az Adriai-tengernél vihar van az egész hegy zúg. A betonból készült mérőtornyot 1978-ban építette a Pécsi Geodéziai és Térképészeti vállalat. Kilátónak is használható, tetejéről szép körpanoráma tárul elénk a Kelet-Mecsekről. A hegycsúcson egy vár maradványait is láthatjuk, amelyetmély, sziklába vágott árok és sánc övez. A XIII. században épült erődítmény, valószínűleg egy kisnemesi vár volt, vagy a pécsváradi apátság építette.

Skóciai Szent-Margit szülőhelye

Kevesen tudják, hogy Óbánya közelében egy nevezetes történelmi emlékünk is megtalálható. A községtol nyugatra alig 1 kilométerre a Halász-patak (vagy a nép nyelvén Rák-patak) mellett, a 70 méter magas Várhegy lapos tetején találjuk a külső és belső várból állt nádasdi Réka-vár maradványait. A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük. Egyes feltételezés szerint illír vagy kelta eredetű, illetve IX. századi frank építkezés.

Forrás: [origo]
Mára ennyi maradt a várból

A néphagyomány és számos történész szerint a Rékavárban született Skóciai Szt. Margit. Vasbordájú Edmond angol király halála után (1016) két kisfiát Szent István udvarába menekítették. Egyikükhöz, Edwardhoz első királyunk feleségül adta Ágnes nevű lányát, és birtokot adományozott nekik. A család 1059-ig, Angliába való visszatéréséig a Rékavárban élt, és itt született Margit nevű lányuk, aki később III. Malcolm nevű skót király felesége lett, és sokat tett a skót állam kialakulásáért, a katolikus vallás elterjesztéséért. 1251-ben avatták szentté, a neki szentelt kápolna az Edinburgh-i vár legrégibb része. A kápolna kis faoltárán mindig piros-fehér-zöld színű virág díszeleg Szent Margit tiszteletére.

Pusztulásának körülményeit nem ismerjük. Lehetséges, hogy véletlen tűzvész során pusztult el, de az is lehet, hogy a török rombolta le a mohácsi csata után, mert ezt követoen már nem említik. A Rékavár maradványai közül ma már csak az öregtorony alapjait, a várfal és a védőárkok maradványait találhatjuk, amelyeket 1963-ban végzett feltáró ásatások során tártak fel.

Óbányára Budapestről előbb az M6-os autópályán, majd ennek folytatásaként a 6-os úton juthatunk el. A településre a főút mentén fekvő Mecseknádasdnál kell lehajtani. Óbányán több vendégház, kulcsos ház, egy holland házaspár által üzemeltetett kemping és panzió is található. Mecseknádasd és Óbánya között a műút jobb oldalán az Aranypatkó lovaspanzió kifejezetten színvonalas szolgáltatásokkal és lovaglási lehetőséggel várja a vendégeket.