A kemendollári vártól a bugyi szégyenkőig

Állítólag a Dunántúlon vannak a legfurcsább nevű települések, aminek a néprajzkutatók szerint megvan az oka. Néhányat azért találunk Pest környékén és keleti országrészben is, de ezúttal főleg olyanokat ajánlunk, amelyek látnivalókban is bővelkednek. Ól galéria tengerhomok, panorámás szalonnázó és kísértetmajor: a vidék sokszor kellemes meglepetésekkel szolgál.

Gombai fehér homok

Az ország nemcsak Hajdúszoboszlóról, Szentendréről, meg a Balatonról szól-, mondják a túrabiciklizők a pestkörnyéki Gombán. Alig 40 kilométerre a fővárostól, a gödöllői dombság déli nyúlványain sok helyütt olyan a homok, mint a tengerparton. Fehér és bokáig bele lehet süppedni. Ez persze komoly kihívás a bringásoknak, de néha azért tolni is lehet járgányt. Viszont tiszta és hideg víz jön az út menti nyomós kutakból, igaz a csatornázás már évekkel ezelőtt megtörtént.

Patay-kastély, Gomba

A háromezres Gombára pont a jó infrastruktúra miatt költöztek ki sokan a fővárosból. Nincs bűnözés, jó a buszközlekedés és nemcsak rendezett, de fejlett és békés közösséget alkotnak a helyiek. Feltételezések szerint a Gombai családról kapta a község a nevét, ám az is biztos, hogy az ehető őzláb gombából sokat lehet errefelé szedni.

A kirándulóknak érdekes lehet a tetepusztai hobbitelkek sora, a Gomba-patak, de vonzó a fürdésre is alkalmas Gombai tó is. Találunk egy pár régi úri kúriát és kastélyt így a Patayt, a Máriássy Kastélyt illetve a Fáy-Kenyeres és Perczel Kúriát, melyeket még az 1700-as évek végén építettek. A faluséta útvonala is a kastélyok mentén vezet. Útközben a hirtelen mélyülő rövid völgyekben kellemesen kimelegednek a kirándulók.

Kemendollár: folyó menti romantika

A kemendollári vár nyomai

A zalai falucska olyan kicsi, hogy az önkormányzata az ugyancsak furcsa nevű szomszédos faluban, Pókaszepetken működik. A Zala folyó partján fekvő települést főleg a középkori várak iránt érdeklődők és a persze a geocachingesek ismerik. A Kakas család és a hozzátartozó jobbágyfalvak egykor egész nagy birtokot alkottak, és a közeli dombon vár is állott. A vár olyan fontosnak bizonyult, hogy két rivális család még csatát is vívott érte, de az végül visszaszállt a jogos tulajdonosára. A vár történetét a korabeli levelekből és a török világutazó, Evlija Cselebi feljegyzéseiből szépen nyomon követhetjük. Falaiból az 1700-as, robbantásra felszólító császári parancs miatt semmi nem maradt. Viszont a táj és a Zala folyó partja tényleg szép.

Dörgicse: disznóólból galéria

Dörgicsén komolyan veszik a turizmust. Honlappal és a közösségi média erejével is erősítik a balatoni falu imázsát, aminek lehet, hogy jót tett az instant leveseket gyártó cég Dörgicséről elnevezett csibelevese. Hogy milyen húslevest készítenek a helyiek arról még nincs hír, de a látványos Árpádkori templomromokról és a jófajta balatoni borokról már többen is elismerően szóltak. A kisdörgicsei templomrom például egy Árpádkori, román stílusú, falusi kőtemplom, amelyet Szent Miklós tiszteletére szentelték fel és a déli homlokzatán három román kori lőrésablak található. Szintén a román stílus jegyeit mutatja a Boldogasszony templomrom.

Programnak sem utolsó érdekesség az 1868-ban épült baromfi és disznóólból alakult kiállító terem. Az Ól Galériában profi és amatőr képzőművészeket fogadnak, gyerekrajz versenyeket és más kulturális programokat rendeznek. Érdekes hely még Gernye hegyen található Panoráma Szalonnázó, ahonnan remek kilátás nyílik a Balatonra, a szemközti Balázs-hegyre, alsófalura és a Zánkáig futó szőlősökre.

Csesznek: várdalnokok lovagrendek és a 200 éves tölgy

A vártúrások egyik kedvenc célpontja a Győr felé vezető országút mentén, a Vár-hegy dachsteini mészkőszirtjének gerincén álló Cseszneki Vár. Ebben a romos állapotában is páratlanul szép, XIII. században épült gótikus építményben nyaranta történelmi íjászversenyek, várjátékok és lovagrendi találkozók követik egymást.

Cseszneken igényesek a vendégházak és a falusi szállásadók. Nincsenek befülledt, penész szagú ágyneműk, megsárgult csipketerítők és háború előtti családi fotók. Van helyettük légkondicionált tetőtéri apartman, kemencés, tornácos parasztház, turistaszálló, családi ház erkéllyel és remek kilátással a várra. Egyéb érdekesség a 82-es út keleti oldalán közvetlenül az út mellett álló 200 éves tölgy. Az impozáns fát 2003-ban nyilvánították védetté. Itt okosabb kicsit lassabban haladni, mert az út mellett sokan fényképeznek és több autó is parkolhat.

Bugyi: pusztafalu római mérföldkővel

Ahol a pesti hordalékkúp-síkság, a Kiskunsági homokháttal és a Solti síksággal találkozik ott található Bugyi. A fővárostól 30 kilométerre futóhomok, homok, tőzegsár és löszös üledék váltogatja egymást. A speciális talajszerkezet illetve az ideális mikroklíma különösen a mezőgazdaságnak kedvez. A pesti piacokon állítólag a legszebb áru innen, a bugyii földekről való.

Vadászkastély Bugyiban

A falu története finoman szólva is kalandos: megfordultak itt gyapjas orrszarvúk és őstulkok, Taksony vezér emberei, törökök, kolerások, református jobbágyok, bolgárkertészek, ávósok, kommunisták és farmergazdák.

A látványosságok közül a legérdekesebb a barokk református templom kertjében álló Szégyenkő. Eredetileg római mérföldkő volt, később az egyházi törvények megsértőinek vezeklőhelye lett: a szégyenkő előtt bánták meg bűneiket a vétkezők. Érdemes elsétálni a vadvirágokkal benőtt zsidótemetőhöz is, amely többek közt az 1944-ben elhurcolt helyi családoknak állít emléket.

Furcsa nevű teleülések

A néprajzkutatók szerint a különös nevek általában két településnév összeolvasódásából születnek, de azt is mondják, hogy a magyar nyelv találékonyságának is szerepe van. Furcsa nevű települések címmel ugyan még senki nem indított tematikus túrákat, igaz bőven lennemit bejárniés megnézni az országban.Az Orosháza közelében fekvő Kiscsákót például a Geiszt-féle elhagyatott kísértetmajor miatt, a Szombathelytől 16 kilométerre, a Pinka és a Pornó patak összefolyásánál található Pornóapátit pedig az azért, mert itt ökobuszok futnak és biomasszával fűtenek a helyiek. Meglepően szép látványosságnak ígérkezne az országos kéktúra útvonalán fekvő Makkoshotyka is és az ott található Meczner Kastély, és akkor még szó sem esett Undról, Ondódról, Vattáról, Bősárkányról, Szalonnáról, Hosszúvízről, Herédről és a többiről.

Sz.K.