Egzotikus sítúrák délre és keletre

A legtöbb magyar síelő nyugati irányba indul el, ha az éves rendes sítúrára készül, pedig tőlünk délre, sőt keletre is kiváló terepek vannak. Ráadásul egy erdélyi, boszniai, vagy éppen ukrán sítúra jóval olcsóbban kihozható, mint Ausztria, vagy éppen Olaszország. Hallott már Bukovelről, vagy Jahorináról? Itt az ideje.

Erdély - Madarasi Hargita

Az erdélyi sítúrák elsősorban a diákcsoportok körében népszerűek, de a hosszú szezon és a szinte garantáltan hóbiztos pályák másokat is ide csábítanak. Nem utolsó sorban azért, mert a környék kulturális programkínálata sem elhanyagolható. A Hargita-hegység a Keleti-Kárpátok központi csoportjának leghosszabb és legfiatalabb vulkáni hegysége, legmagasabb csúcsa a Madarasinak nevezett részen van (1801 m). Ez ma Erdély legnépszerűbb síközpontja, Székelyudvarhelytől 36 kilométerre található. Összesen 4,8 km-nyi sípályát találhatunk itt 1500-1760 méter tengerszint feletti magasságban. A síterep december közepétől április közepéig hóbiztos, kedvező időjárás esetén a szezon május közepéig tart. 2009-ben új Snowstar hóágyúkat vásárolt a síközpont, így a megfelelő hóminőség már kedvezőtlen időjárás esetén is tartható. A sípályákat hótaposógép segítségével folyamatosan karbantartják. A területen éjjel-nappali hegyimentő-szolgálat üzemel.

A pályarendszeren két csákányos, egy tányéros, egy karos és egy köteles felvonó működik, ezek minden nap 9-16 óra között üzemelnek. Hétvégén esti sízésre van lehetőség 18-20 óráig. Síbérleteket a Súgó Panzióban lehet vásárolni, ugyanitt van síkölcsönöző és csoportos síoktatás is. Az egynapos felnőtt jegy 40 új lej, azaz kb. 2600 forintba, az egyhetes bérlet pedig 210 lejbe, kb. 13 800 forintba kerül.

Szerbia - Kopaonik

Dél felé elindulva nem is kell Szerbiánál messzebb mennünk, ugyanis bármennyire is furcsa, itt is remek síterepek találhatók, még ha ezeket nem is lehet Ausztriához, vagy Olaszországhoz hasonlítani. A szerb kormány tavaly arról döntött, hogy kiemelten kezeli az ország síturizmusát és jelentős összegekkel támogatja sípályák modernizálását, a meglévő pályák bővítését és új szállodák, éttermek építését. Szerbia a bolgár mintát tekinti követendőnek, ahol a szocializmus éveiben rendkívül népszerű síterepek a rendszerváltást követő években drámai visszaesést produkáltak, de ahol az utóbbi években hatalmas fejlesztések indultak és nem csak a régió turistái, de a nyugat-európai síelők is újra felfedezik maguknak az országot.

Szerbia legkedveltebb síparadicsoma a Szegedtől 430 kilométerre, a Belgrád Nis autópálya mentén található Kopaonik, ahol összesen 44 kilométernyi pálya várja a síelőket 1650 és 2017 méteres magasságon. A pályák mellett 22 lift működik, egy együléses, öt kétüléses, a többi pedig tányéros, vagy csákányos. A tavalyi szezonban két új négyüléses lift is épült. A pályák egy részét hóágyúzzák, de a terep kifejezetten hóbiztosnak tekinthető: a szezon november végétől húsvétig tart - olvasható a síelők.hu oldalon.

Bosznia - Jahorina

Ha még délebbre autózunk még ennél is különlegesebb helyen síelhetünk: Bosznia-Hercegovina pályáin. A legismertebb közülük talán Jahorina, ahol az 1984 téli olimpia síversenyeit is rendezték. A pályák 30 kilométernyi hosszúságban húzódnak 1100 és 1890 méteres magasság között, a pályák tetejére öt duplaüléses és három húzólift szállítja a síelőket.

A szerbiai és a bulgáriai rohamtempójú sípálya-fejlesztések itt egyelőre váratnak még magukra, hiszen az ország háború utáni újjáépítése nem tesz lehetővé komolyabb beruházásokat, például az olimpia óta nem cserélték a lifteket. Minden esetre a pályarendszer adottságai kiválóak.

A fejlesztések már legalább a tervek szintjén léteznek és a helyi hatóságok pályázatot írtak ki, hogy egyrészt megtalálják a beruházót, másrészt a síterep turisztikai marketingjének irányítóját. A cél az, hogy 15 éven belül Bosznia legjobb síterepévé váljon Jahorina, és versenyképes legyen Szerbiával vagy Bulgáriával.

Bulgária - Borovec

Az elmúlt néhány évben Bulgária ismét helyet követel magának a népszerű sícélpontok térképén. Az ország területén több síelésre kiválóan alkalmas magashegységet találunk: a Rodope, a Vitosa, vagy a Pirin kitűnő síterepekkel várja a téli sport szerelmeseit.

A bulgáriai pályarendszerek előnye, hogy a magas fekvés miatt (többségük 2000 méter körüli magasságon van) rendkívül hóbiztosak. Az utóbbi időkben a legtöbb pályán korszerű felvonórendszereket állítottak üzembe, így ez, valamint a jól karbantartott pályák, az egyre javuló színvonalú szállodai kínálat és a még mindig alacsonynak számító ár nem csak a helyi, de a nyugat-európai turistákat is egyre nagyobb számban vonzza.

A legismertebb bulgáriai síterep a Szófiától csupán 70 kilométerre található Borovec. Az összes közül ez a legfejletteb is egyben, néhány év alatt első osztályú, minden igényt kielégítő, luxushotelekkel, szórakozóhelyekkel, éttermekkel teli síparadicsomot varázsoltak belőle.

A szezon novembertől májusig tart Borovecen, itt található az ország leghosszabb lesiklóőpályája is, amely 5800 méter hosszú. A pályák szintkülönbsége 520 méter, viszont 2040-2560 méterig húzódnak. A 45 kilométernyi pálya mellett 1 kabinos, 3 ülő és 6 húzólift működik. Budapesttől 830 kilométert kell autóznunk, ha Borovecen szeretnénk síelni.

Bukovel - Ukrajna

A szomszédos Ukrajna legnagyobb és legjobban kiépített sícentruma Bukovel, amely nyugat-európai mércével mérve is kiváló. A sípályák 900-tól 1370 méteres magasságig húzódnak és jelenleg 16 lift működik itt, amelyekkel 50 kilométernyi pálya síelhető be.

Egy napijegy, vagy egy 20 csúszásra érvényes jegy az interneten jóval előre megvásárolva akár harmadáron, 3000 forint alatt is megvásárolható. A helyszínen vásárolt jegyek egészen más rendszerűek, a napijegyek 2010-ben átszámítva 5 és 8 ezer Ft között mozognak, de a síterep népszerűségének köszönhetően várhatóan évről-évre tovább fognak drágulni. A korán kelőknek nagy előny, hogy reggel 9 előtt hétvégén 20, hétközben pedig 50 százalékkal olcsóbban is megvehetjük helyben az aznapi jegyeket. Lehetőség van éjszakai sízésre is, amely árát az interneten vásárolt jegyek mind tartalmazzák is - olvasható a síelok.hu portálon.

Bukovel jó pár évvel ezelőtt egy "poros" kis ukrán síterep volt, pár pályával és néhány idősebb felvonóval. Mostanra azonban gyökeres fordulat következett be a síparadicsom életében, ugyanis az elmúlt két évben jelentős fejlesztések történtek itt. Ennek következtében egy nyugati szintű síterep jött létre, és a fejlesztési tervek 200 kilométer feletti pályarendszert írnak elő.

A fejlesztések komolyságát jelzi, hogy a New York Times is közölt egy cikket a síterepről, amelyben Vailhez és a kanadai Whistlerhez hasonlította Bukovelt, már amennyiben elkészül minden tervezett beruházás. 2010-re újabb ülőliftek készültek el, jelenleg összesen 15 ülőlift szolgálja ki a sízőket. A pályarendszer 100 százalékán működik hóágyú, így a hómentes, de hideg napokon is biztosított a síelés.

Bukovelben több 3-4 csillagos szálloda is működik, ezekben a főszezonban 14 ezer forinttól foglalhatunk kétágyas szobát reggelivel. S bár a síközpont fejlődése lendületes, kisebb problémák azért adódnak.

Az ipari biztonsággal, munkavédelemmel és hegyi felügyelettel foglalkozó állami bizottság a bukoveli síközpont egyik sífelvonójának üzemeltetését nemrég balesetmegelőzés céljából felfüggesztette - írja a Kárpátinfo.net. A helyszíni ellenőrzés során kiderült, hogy az újonnan felszerelt sífelvonók üzembe helyezésekor több munkaügyi előírást is megsértettek, így életveszélyes lehet a használatuk.