Ha tavasz, akkor irány az ősvilági Pompeji!

2017.03.10. 13:08

Fogadok, nem sokan tudják, hol van a világ első határokon átívelő geoparkja. Az Európa Diplomával is kitüntetett Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen. A park 510 hektárja végtelen mennyiségű érdekességet tartogat a természetre, a múltra vagy a különlegességekre fogékony látogatók számára. Régi álmom vált valóra, amikor felkerestem.

A korábbi munkahelyemen függött egy naptár, látványos fotókkal Magyarország érdekes helyszíneiről. Az egyik képen lenyűgöző ősfenyők sorakoztak, alattuk fehér kavics, hogy még hatásosabb legyen a kontraszt. Ezeket látnom kell, döntöttem el akkor. 

Eltelt néhány év, talán el is felejtettem az ősfenyőket, mígnem egy programfüzetben ismét szembejöttek velem. Ipolytarnóc. Most jött el a találkozásunk ideje, döntöttem el. Autóba pattantunk néhány ismerősömmel, és meglátogattuk az ősmaradványparkot. 

A fogadóépület szépen simul a tájbaForrás: Oláh Róbert

A világ legnagyobb megkövesedett fenyője 

Nagyon hamar kiderült, hogy ez a hely sokkal többet nyújt néhány gyönyörű fenyőfánál. Már maga a megkövesedett fát szimbolizáló látogatóközpont is egy órára való látnivalót kínált. Sétáltunk egyet az időfolyosón, körbejártuk az állandó kiállítást. Megnéztük a négydimenziós mozifilmet, rezgő-mozgó székekben ülve repültünk vissza addig a bizonyos vulkánkitörésig. 

A miocén korban ugyanis egy vulkánkitörés elpusztította – és egyben konzerválta – az egykori növény- és állatvilágot, páratlanul gazdag és érdekes leletarzenált hagyva hátra az utókornak. Nem csoda, hogy Othenio Abel, a világhírű osztrák őslénykutató ősvilági Pompejinek nevezte a környéket. 

Minden méterre jut valami érdekességForrás: Oláh Róbert

A Borókás-patak kitartó munkával bontotta ki a föld fogságából azt az óriási fatörzset, amely beindította a tudományos munkát a környéken. Jelenleg is a világ legnagyobb megkövesedett fenyőféléjeként tartják számon, eredeti hossza a 100 métert is elérhette, a kerülete 8 méter volt. 

Miatta indultam el, de jóval többet kaptamForrás: Oláh Róbert

Sajnos az idő és az ember jelentősen megrongálta a felszínre került leletet. Az 1700-as években még a Borókás-árkot is átívelő fatörzs mára megkopott, pince őrzi a maradékát. Felfedezése után ugyanis a turisták előszeretettel vittek belőle egy-egy darabot emléknek, a helyiek pedig fenőkövet vagy sírkődíszt készítettek belőle. 

Az óriásfenyő még töredékében is lenyűgözőForrás: Oláh Róbert

Séta a miocén erdőben

A képekről már ismert ősfenyőket szintén fedett csarnok védi. A hétmillió éves törzsek érdekessége, hogy elképzeléseimmel ellentétben megkövesedés nélkül vészelték át az évmilliókat, különleges körülmények között. A bükkábrányi lignitbányában találtak rájuk. Mozgatásuk és állaguk megőrzése rendkívüli feladat volt, ennek szakaszait egy filmen végig is kísérhetjük. 

Az ipolytarnóci kirándulásunkon csak kapkodtuk a fejünket. A következő csarnokban húszmillió éves lábnyomokat mutattak be. A homokkőbe vésődött állati nyomokat szintén a vulkánkitörés őrizte meg. Ősorrszarvúak, ragadozók és növényevők régmúlt napjait kísérhettük figyelemmel, kalandozhattunk velük a múltban. A háromdimenziós mozivetítésen még az is kiderült, hogy nézhettek ki ezek az ősi állatok. 

A főcsarnokban ősállatok után eredhetünkForrás: Oláh Róbert

A park területén több különböző tematikájú tanösvényt járhattunk be. A 700 méter hosszú kőzetparki ösvényen minden egyes lépésünk 15 ezer évvel repített vissza az időben.  Az út menti mérföldköveket itt szó szerint kellett érteni: az idősík adott pontjához tartozó, millióéves kövek között sétáltunk. 

A miocén erdő fantázianévre hallgató arborétumban a 20 millió évvel ezelőtti növények mai leszármazottjai, különleges páfrányok, pálmafélék sorakoztak, közöttük pedig – a gyerekek legnagyobb örömére – mászható ősállatok pihentek. Minden olyan miocén kori állatfaj megjelenik itt, mely lábnyomot hagyott a környéken. 

Úton az ősorrszarvúak feléForrás: Oláh Róbert

Az arborétumban sétálni olyan, mint egy időutazás, a szokatlan növények apró tavak partján állnak, a távolban medvekutya és tarnóci bestia figyelnek. Tavasztól hatalmas cápa ijesztgeti a hídon átkelő turistákat,  most még félig bele volt fagyva a tóba az öreg. 

Több ösvényt is végigjárhatunk

Természetesen Ipolytarnóc leghíresebb tanösvénye maga a geológiai tanösvény, amely csak szervezett túrákon látogatható. Teljesen meg tudom érteni az igazgatóságot, hiszen az 1836-os felfedezés és az 1944-es természetvédelmi oltalom alá helyezés között eltelt időben több kárt tettek az emberek, mint a természet 22-24 millió év alatt. 

Séta a régmúltbaForrás: Oláh Róbert

Az ipolytarnóci park ma már példásan karbantartott, őrzött és óvott helyszín. Az elmúlt két évszázadban hazánk legjelentősebb geológusai kutatták a területet, mára egyfajta zarándokhellyé vált a földtudományok művelői számára. 

Ipolytarnóc legnagyobb erőssége a sokszínűségében rejlik.  A kirándulni vágyók különleges környezetben sétálhatják végig a négy-négy kilométer hosszú biológiai, illetve kőszikla-ösvényt, és garantáltan nem fognak unatkozni. 

A táj még a telet, a hangulat már a tavaszt idézteForrás: Oláh Róbert

A földtörténetet kedvelők el sem akarnak majd menni, a kisgyerekek (is) vidáman lovagolnak majd minden őskori állat hátán. Olyasfajta időutazás ez, amelynek minőségét és komolyságát személyre lehet szabni. Egy piknikkosárral is kiülhetünk az arborétumba, hogy az arcunkat süttessük, de belefeledkezhetünk a megkövesedett fatörzsek tüzetes vizsgálatába is. 

A park dolgozói szerint  április közepétől a legszebb a hely.  Az üvegházból kiköltözik az összes páfrány, a téltől óvott törékeny kőzetekről is lekerül a lepel. A természet kizöldül, rügyekbe borul a millióéves sziklák környezete. Egy látogatás nekem amúgy sem volt elég, úgyhogy áprilisban ismét útra kelek az ősvilági Pompeji felé. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK