Szuper családi programot találtunk gépszörnyekkel

2018.10.02. 07:00

Oroszlány nem a turistalátványosságairól híres, bár a hozzá tartozó Majkpuszta kedvelt úti céllá vált az elmúlt években. A szépen felújított Esterházy-kastély kiállításai és rendezvényei vagy a kamalduli remetelakok egyre több turistát vonzanak. Van viszont a közelben egy kevésbé ismert látnivaló, amely a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt ámulatba ejti, pedig nem tesz mást, csak bevezet egy különös, nem is olyan rég volt világba.

Manapság alapvető elvárás a múzeumokkal szemben, hogy interaktívak, 21. századiak legyenek. Az esetek többségében ez a számítástechnika segítségével valósul meg, amely valóban szemléletesebbé, izgalmasabbá teszi a tárlatokat, és felkelti a gyerekek figyelmét az addig unalmasnak hitt témák iránt. Ennek ellenére még mindig találunk olyan kiállítást, amelyet modern kütyük nélkül is élvezhetünk. Az Oroszlányi Bányászati Múzeum tökéletes példa erre.

Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Jó szerencsét!

Oroszlány térségében ma már egyetlen szénbánya sem működik, de Majkpuszta szomszédságában, a sárga jelzésű turistaút mellett mindent megtudhatunk arról, hogyan működött a szénbányászat 1937-től egészen a közelmúltig. Hogy az egykori XX-as akna területén felhalmozott gépek és eszközök nem csupán az indusztriális érdeklődésűek figyelmét tudják felkelteni, az már a bejáratnál kiderült.

A látogatók többségét már az udvaron kiállított vágathajtógép-szörnyek és más monumentális szerkentyűk annyira lenyűgözik, hogy a kiállítás többi látványos és szórakoztató részére alig marad idejük. Természetesen a bányatelep végigjárását nem kell időre teljesíteni, de amikor a vértesi kirándulásunkat tervezzük, érdemes azzal számolnunk, hogy itt akár több órát is eltölthetünk anélkül, hogy észrevennénk az idő múlását.

Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Bemerészkedhetünk egy igazi táróba, felmászhatunk az aknatorony kilátójába, megismerhetjük a bányászok sokszor életveszélyes munkáját, valamint kipróbálhatjuk a bányavasutat is, amely sokszor a felnőttekből nagyobb érdeklődést vált ki, mint a gyerekekből. Ezek a legfőbb attrakciók, de az épületekben berendezett kiállítótérben vagy az eredeti formájukban meghagyott munkaterületeken még átfogóbb képet kapunk a föld alatt dolgozó emberek veszélyes szakmájáról.

Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

„Jó szerencsét!” – köszönti a látogatókat a kiállítás idegenvezetője. Az emberközeli tárlatvezetés során a látogatók szakemberektől, hiteles forrásból kapnak információt, hiszen a múzeum munkatársai valamennyien az oroszlányi bányáknál dolgoztak. Nem tudunk olyan kérdést feltenni az egykori üzemmel vagy az itt zajló munkával kapcsolatban, amelyre ne tudnának válaszolni, méghozzá őszinte lelkesedéssel és nosztalgiával.

Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

A XX-as akna titkai

Az épületbe lépve elsőként az úgynevezett faléztermet tekinthetjük meg. Anno itt gyülekeztek a bányászok a műszak előtt, és itt kaptak eligazítást az aznapi munkamenetről és a személyre szabott feladatokról. Számos más helyiséget is végigjárhatunk, aholrengetegféle berendezést és különös tárgyat vehetünk szemügyre vagy akár kézbe. Beleshetünk többek között egy teheraknába vagy a lámpakamrába is, ahol a bányászok fel-, illetve leadták felszereléseiket, például a lámpát, sisakot, önmentő készüléket, valamint az úgynevezett pléhet – egy számozott kis bilétát –, amely azt jelezte, ki tartózkodik éppen lent a mélyben.

Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

 

Eredeti állapotában látható az operatív termelésirányításhoz kötődő diszpécserközpont és a bányamesteri, továbbá a felügyeleti iroda. Az elektronikai berendezéseken, a bányászati felszereléseken és az oroszlányi szén történetén kívül bepillantást nyerhetünk a bányászok mindennapi életébe is. Fotókon és dísztárgyakon elevenednek meg többek között a bányászzenekar, a sportolók, a bányászcsapatok emlékei, bemutatva egy eltűnőben lévő szakma és egy sajátos közösség egyedi világát, amelyre a 20. század második felében a szocializmus is rányomta bélyegét.

Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Az udvaron futurisztikus lánctalpas járathajtó és jövesztőgépeket csodálhatunk meg, valamint egy rekonstruált táróba is bemehetünk, ahol a mélyben zajló munkálatokból kapunk ízelítőt. A helyenként szűkös járatban megtapasztalhatjuk, hogy a vájárok milyen körülmények közt dolgoztak, és milyen speciális gépeket, felszereléseket használtak, melyek sokszor sci-fi filmek kellékeinek is beillenének.

Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

A bánya új élete

Láthatjuk a föld alatti és a külszíni mozdonyokat, a szénszállító kötélpálya gépeit, sőt, a bányászok által készített művészeti alkotásokat is. Benézhetünk a teheraknába és a gépterembe, hogy megtudjuk, hogyan juttatták a szénnel megrakott csilléket a kötélpályára, ahonnan aztán egészen az oroszlányi osztályozóba vándorolt a rakomány. Itt minden ipari méretű és robusztus. Az óriási fogaskerekek, nehéz, vasból öntött berendezések mindenkit lenyűgöznek. Ha mindez nem lenne elég, felmehetünk az aknatoronyba, ahonnan madártávlatból is megszemlélhetjük a bányatelepet, plusz csodás panoráma tárul elénk a Vértes vonulataira és az egész környékre.

Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

A bányatelepen csillékben utazva próbálhatjuk ki a körbe-körbe kanyargó bányászvasutat, amely korosztálytól függetlenül minden látogatót lenyűgöz. Kinek a döcögős utazás, kinek a műszaki sajátosságok nyújtanak egyedi élményt az országban egyedülállónak számító kisvasúton. A mozdonyvezető – a szerelvény irányításán túl – szívesen beszél a gépcsoda technikai részleteiről, valamint a bányamunkálatokban betöltött szerepéről.

Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

A XX-as akna 2000 tavaszán zárta be végleg kapuit, hasonlóan a környék többi bányáihoz. Szerencsére ezen a helyszínen csak részben kerültek elbontásra az üzemépületek, a meglévőket pedig hasznosították. A kiállításon kívül rendezvényeket, családi programokat is tartanak itt, sőt népszerű „szabadulószobás” játékokat is szoktak rendezni.

Az Oroszlányi Bányászati Múzeum remek program a család minden tagja számára, ugyanakkor emléket állít a térség egykori legfontosabb, legtöbb embert foglalkoztató iparágának, és a valamikori dolgozóknak, akik közül sokan munka közben vesztették életüket. Nevüket a bejáratnál álló emléktáblán olvashatjuk.

Forrás: Turista Magazin/Gulyás Attila

Forrás: Turista Magazin

Tudnivalók a múzeumról

A múzeum március 1-től október 30-ig, szerdától vasárnapig tart nyitva 10-től 18 óráig. Hétfő szünnap, kedden előzetes bejelentkezés alapján tudnak csoportokat fogadni.


A belépődíj felnőtteknek 1000 Ft, a kedvezményes jegy 500 Ft (Duna-Gerecse Turisztikai kártyával is). A bányavasút és a kilátó pótjegye 300, illetve 200 Ft. Még több infót a múzeum honlapján olvashatnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Forrás: Turista Magazin