Ez a világörökségi helyszín egy csöpögő csoda

Dobsinai-jégbarlang
Vágólapra másolva!
A jégbarlang szó hallatán már élből nem mindennapi látványosságra számítunk, ráadásul a Szlovák Paradicsomban az egyik legjelentősebb ilyen képződményt találjuk. A Dobsinai-jégbarlang 2000 óta a világörökség része, alig vártuk, hogy mi is megcsodálhassuk.
Vágólapra másolva!

Már emberemlékezet óta jégveremként ismerik a Dobsinai-jégbarlangot, amely feltehetően 5000-7500 évvel ezelőtt keletkezett, mégpedig úgy, hogy egy járat mennyezete beomlott, nagy, zsákszerű, ferde üreg jött létre, ahová beszorult a hideg levegő, a beszivárgó csapadék pedig jéggé fagyott.

A Dobsinai-jégbarlang bejárata Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A barlang a Szepes-Gömöri-karszt területén, a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park szélén fekszik. Mi a Poprád és Rozsnyó közötti 67-es úton közelítettük meg, 3 euróért (975 Ft) a parkolóban hagytuk az autót, majd a tanösvényt követve

kevesebb mint fél óra alatt fenn voltunk a bejáratnál,

a Duča-hegy északi lejtőjén, 969,5 méter magasságban. A Bélai-barlanghoz hasonlóan itt is 9:30-tól indulnak turnusok másfél óránként, egészen 14 óráig. A belépőjegy és a fotósjegy is ugyanannyiba kerül (előbbi 8, utóbbi 10 euró fejenként, azaz 2600, illetve 3245 Ft), a vezetés pedig szlovák nyelvű, amit ebben az esetben kicsit jobban sajnáltunk.

Lejárat a jégbirodalomba Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Üdv a jégkorszakban

A bejárattól az út sok-sok lépcsőn vezet lefelé a barlang gyomrába, hatalmas jégbuckák között. Érdemes jól felöltözni, ugyanis

0 és -4 Celsius fok között mozog a hőmérséklet,

ami korántsem nevezhető strandidőnek, akármilyen meleg is legyen odakint. Lent aztán mindenféle jégformációval találkozhatunk: oszlopokkal, sztalagmitokkal vagy éppen jégesésekkel.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

A jeges rész összterülete 9772 négyzetméter, térfogata több mint 110 100 köbméter, és a Nagyteremben a legvastagabb, a hivatalos oldal tanúsága szerint 26,5 méter.

A jégösszlet folyamatosan cserélődik, bár nem túl gyorsan, nagyjából 1700-2000 évente.

Érdekesség, hogy a barlang a Brandt-denevér és a bajuszos denevér legjelentősebb közép-európai telelőhelye, de rajtuk kívül tíz másik denevérfaj is él itt.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Az azonban feltűnő, hogy a legtöbb helyen igencsak olvad a jég, az oszlopok, amelyek valaha összeértek, most néhol csupán hosszúkás kúpként magasodnak felfelé, és vizesen fénylenek. Vezetőnk csak kicsit beszélt angolul, így nem sikerült egyértelműen kideríteni, hogy a nemrégiben véget ért nyárnak vagy a globális felmelegedésnek köszönhető-e az olvadás, mindenesetre valószínűleg mindkettő hatással van rá.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Közép-Európa egyik leglátogatottabb jégbarlangja 1491 méter hosszú, szintkülönbsége 112 méter. Nagyjából fél kilométer a látogatható rész, így a túra nagyon rövid, arra számítsunk, hogy

fél óránál többet nem fogunk bent tölteni.

Ezzel szemben 1946-ig egész évben lehetett korcsolyázni benne – bár ez talán már nem lenne jó ötlet, tekintve az emberek általános romboló hajlamát.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Mi az utolsó látogatási napok egyikén, szeptember végén érkeztünk. A barlang sajnos októbertől zárva tart, úgyhogy aki szeretné megcsodálni, annak valószínűleg jövő májusig várnia kell.

Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila

Hasznos információk:

Belépőjegy:
Felnőtteknek: 8 € (2600 FT)
Gyerekeknek (6-15 év között): 4 € (1300 Ft)
Diákoknak és 60 év felettieknek: 7 € (2270 Ft)
Fotójegy: 10 € (3245 Ft) – állvány és vaku használata tilos.

Látogatás:

Május közepétől szeptember végéig indulnak túrák 9:30-kor, 11.:00-kor, 12.:30-kor és 14:00-kor, hétfő kivételével minden nap.
A hivatalos magyar nyelvű weboldalt ide kattintva érhetik el.

Forrás: Turista Magazin