Delfinért az Adriára kell menni

2013.06.01. 09:41

Bár egy Balaton-soviniszta számára a tenger kellemetlenül sós, az Adriára minden évben el kell jutni. Legtöbben nyáron keresik fel Horvátországot, de érdemes kipróbálni a főszezon előtt is. Mi idén is ezt tettük.


Az én elvem, hogy az Adriára lehetőleg minden évben el kell jutni, de kizárólag szezon előtt, mielőtt véget ér az iskola, és ellepik a szigeteket a családostul egész nyárra leköltöző zágrábiak, meg a külföldi turistahad. Ebből kiderül, hogy számomra a tengerezés nem az egész napos vízben lebegést jelenti, sőt, valójában nem is igazán szeretek a tengerben fürdeni. Én Balaton-soviniszta vagyok: ott nőttem fel, és a mai napig csak a nyugodt víztükrű Balatonban szeretek úszni, de abban aztán órákig, csak egyre beljebb.

Az Adriára lehetőleg minden évben el kell jutniForrás: Szekér Szimonetta

Mindig megmosolyogtat Cholnoky Jenő földrajztudós, Balaton-kutató elfogultsága, de én is pont ezt érzem: „A Balaton a legkitűnőbb fürdővíz az egész világon. Gyengén alkalikus-sós víz, tehát a test izzadmányait igen gyorsan és könnyen távolítja el. Nyáron nagyon kellemes, 20-24 fokos hőmérsékletű, soká lehet benne fürdeni, úszni, és a legegészségesebb testmozgásokat végezni. A tengervíz igen kellemetlenül sós, az alpesi tavak vize nagyon hideg, egyik sem vetekedhet a Balatonnal.” Cholnoky ezt 1944-ben, a Balatoni Szövetség közgyűlésén mondta, ahol a Balaton körüli teendőket vitatták meg.

Ennek ellenére persze mindig megmártózom a tengerben, amely ebben a korai időszakban 14-16 fokos. Nem hangzik soknak, de ha az ember eleget tusol télen hideg vízben (ami Budapesten körülbelül 10-12 fokos vizet jelent), akkor a szezon előtti tenger hőfokával nem lesznek problémái.

Száznál többen ne legyenek a kempingben

Tudom, nem túl emberbarát, de az egyik legfantasztikusabb dolog a májusi Adriában, hogy ugyanabban a kempingben, ahol szezonban 3500-an próbálják kipihenni az éves fáradalmaikat, májusban maximum száz ember bóklászik. Számomra ez az ideális.

Ha csak egy hosszú hétvégére ugrunk le, akkor LosinjForrás: AFP/hemis.fr/Philippe Blanchot


A kempingek általában április 20-a után nyitnak, az árakat tekintve jellemző, hogy ilyenkor még egy kétszemélyes szoba fürdővel alig drágább, mint két ember sátordíja plusz az autó parkolási díja. Néhány hete Vis-szigeten 35 euró (kb. 10 ezer forint) volt egy szoba fürdőszobával egy éjszakára, közvetlenül a tengerparton.

Persze vannak kempingek, ahol olyan szép a tenger, hogy az embernek esze ágában sincs apartman után rohangálni, nálam az egyik nagy kedvenc a Rab-szigeti Lopar kempingje, San Marino névre hallgat, és különlegessége, hogy homokos. Akad olyan sziget is, ahol például kemping egyáltalán nincs, se szezon előtt, se a legpezsgőbb periódusban, ilyen például a már említett Vis.

Jellemzően szezon előtt járunk tehát az Adriára, néha az időjárás miatt május első heteiben, de mindenképp még a pünkösdi első kisebb felpezsdülés előtt. A cél mindig valamelyik sziget. Ha csak egy hosszú hétvégére ugrunk le, akkor a Kvarner szigeteit (Krk, Rab, Losinj, Cres) vesszük célba, ha egy-két nappal többet is szabaddá tudunk tenni, akkor lemegyünk délebbre.

Az Adria Máltája

Idén a legnyugatibb horvát sziget, az útikönyv szerint az Adria Máltájának nevezett Vis volt a célpont. Komppal Splittől két és fél óra, de ha valaki nem autóval érkezik, akkor katamaránnal egy óra alatt is megteheti a távot (az is Splitből közlekedik). Párocskáknak Vis tökéletes hely, mert egy csomó csodás, apró, eldugott öble van (nálunk a top 3: Srebrna, Stoncica és Stiniva), amelyeken ráadásul május elején legfeljebb egy-két emberrel kell osztozni.

Vis-sziget, az Adria MáltájaForrás: AFP/hemis.fr/Maurizio Borgese


Nem csak a partja lenyűgöző, a sziget vegetációjának is örül a szem. Pálmaköztársaság – ez volt az első gondolatom, amikor a kompról megpillantottam a szintén Vis névre hallgató fővárosát, ahol a kikötőben óriás pálmákból álló liget fogadja az ideérkezőt. A hegyoldalakat teraszosan művelik, messziről mintha japán teaültetvényeket telepítettek volna a sziklákba. Ám itt nem teacserje, hanem szőlő nő. Fő szőlőfajtái a plavac és az opol, testes vörösbort készítenek belőlük. Szinte az egész sziget felülete magaslat, a hegyoldalakban vadon nőnek az agavék és a kaktuszok.

Motorcsónakkal a delfineknél

A turistáknak ajánlott egyik fő látványosság a közeli Bisevo-sziget víz alatti barlangja, amelynek egy része a vízfelszín felett van, és ha besüt a déli nap, a barlang falai kékre színeződnek, ezért is nevezik Kék-barlangnak. A turistákat naponta több kirándulóhajó szállítja a barlanghoz, de szezon előtt még könnyű kis motorcsónakot is bérelni, igaz, ez nem legális.

Ezekkel a négy-öt lóerős motorral felszerelt kis halászcsónakokkal már alapból kaland a tenger, hiszen a hullámok igazán testközelben vannak. A vitorlással nem rendelkező turistának is megadják azt az érzést,,hogy kimehet a nyílt tengerre, és ott a maga ura lehet. Motorcsónakot amúgy 300 kuna (11 600 forint) körül lehet bérelni.

Vis további báját a delfinek jelentik. Az északi szigetek közül Losinj is a delfinek miatt tartozik a nagy kedvencek közé. Losinj partjai mentén ugyanis egy több mint száz fős populáció él, és a szezon előtt előfordul, hogy annyira közel jönnek, hogy az ember a parton sétálva figyelheti, hogyan szelik a habokat. Ahogy azonban erősödik a szezon, nő a vízi forgalom, a delfinek pedig messzebbre költöznek a parttól.

Vis közelében egy kisebb, 30 fő körüli populáció él, amelyből egy igencsak játékos egyed a motorcsónakunkat két-három méteres távolságban követte most egy jó darabon. Sok élmény van a Balatonon is, de azt még egy Balaton-soviniszta is elismeri, hogy ahhoz fogható erős élmény, mint egy delfin közelsége, olyan a magyar tengeren nem akad.